Kerozingőzös Portál

Egy közösség a repülés szerelmeseinek. Hírek, információk a polgári és katonai repülés világából, naponta!

2008. május 29. csütörtök, este hét óra… A sikeres szigorlatom után fáradtan, de annál boldogabban hazafelé tartok Veszprémből Győrbe (Pápa érintésével). Azon gondolkodok, hogy másnap igazán megérdemlek egy kis pihenést. Valami olyasmi programot kéne tervezni péntekre, ami már nagyon régen foglalkoztat. Elhatároztam hogy aktív pihenés gyanánt másnap, felderítem a pápai katonai repülőtér déli részét, különös tekintettel a 34-es kifutó előtti területet, hiszen már csak néhány hónap és megérkezik az első C-17-es gigász méretű szállítógép új lakhelyére. Az érkezésre már készülünk Gábor barátommal, hiszen az új, magyar lajstromú gép mindenképpen kuriózumnak számít idehaza. Legfőbb cél természetesen bejutni a repülőtérre, de „B” tervként a pálya végénél lévő fotózást se szabad figyelmen kívül hagyni, sőt a pénteki nap után erősen megfontolóra kell venni a dolgot…

2008. május 30. délután 13:45 – A pápai személyvonatra várok a bringám társaságában az állomáson, ezalatt ellenőrzöm a felderítéshez szükséges felszereléseket…. Távcső, iránytű, újonnan beszerzett térképek a helyszínről, fényképezőgép (sajnos egy erősen korlátozott képességű zoom nélküli masinára hagyatkozok most, mivel szegény HP nagyjavítás előtt áll), no és persze némi hideg innivaló, mivel 33 fokot mutat a hőmérő. Végeztem az ellenőrzéssel, és már jön is a vonat.

14:30 – A pápai állomáson még egy pillantást vetek a térképre és megkezdem a tekerést a célpontig. Átvágok a városon, a várkerten és irány a város határa, ahol áttérek egy murvás útra. A térkép szerint, ha itt végig megyek, akkor pont kilyukadok a Pápa-Tatabánya bezárt vasútvonalhoz, ami a repülőtér déli végében fut el. A vasúton túl már a repülőtér kerítése és beljebb vele párhuzamosan az alpha gurulóút található, ami az előteret a 34-es kifutóval köti össze. A biztonság kedvéért azért egyeztetem az iránytűvel a térképet, hogy jó helyen járok-e, majd útnak indultam a vasút felé. Az út egy kilométer után átváltott murváról egy rosszabb minőségű földútra, és ekkor jöttem rá, hogy a csalánok és a rövidnadrág nem egy szerencsés párosítás, szerencsére ez a szakasz rövid volt és megpillantottam a vasutat, ahol az út keresztezte azt, megálltam körülnézni. Előttem kellett lennie a kerítésnek, de csak a folytatódó út látszott, ami egy fás, bozótos területre fut be, ami eltakarja előlem az A gurulót. Elnéztem jobbra a vasút folytatásának irányába, és észrevettem a bevezető fénysor narancssárga lámpadúcait, amelyek éppen keresztezték a síneket.

Úgy döntöttem előbb a kerítést keresem meg, utána majd a vasút mentén visszamegyek a pályához. Tovább tekertem a földúton a fák és bozótos irányába, a bozótos után már kicsit tisztult a terep, bár a fű nagyon magas, az utolsó fánál, nagy megdöbbenés és satufék… Kerítésnek nyoma sincs, viszont a reptér megvan, előttem három földhányásszerű alacsonyabb bunker háttérben a guruló úttal, ballra a hangárok, jobbra 34-es küszöb. Kerítés sehol. Elkezdtem kémlelni a hangárokat, egykoron itt laktak a Mig-21-esek és 23-asok, de most a hangárok mögé húzták őket, ami sajnos még innen sem látszik, mert takarásba vannak.

Hangárok

Következő lépésként a vasúton visszamentem a 34-es pálya tengelyéhez és készítettem néhány képet, innen nem küldhetnek el, mivel a vasúté a terület. A sínek kicsit össze-vissza rázzák a bicajt, amíg tolom, így lassan odaérek a bevezető fénysorhoz, ahol egy elhagyott faház is van (régen őrködtek benne?). Megdöbbentően közel van a beton küszöbje, a térkép szerint 400 méterre van tőlem, a vasúti töltésről jól belátni a pályát ideális a fotózáshoz, no meg élménynek se lehet utolsó az áthúzó gépek látványa, hangja. Itt is fotóztam néhány képet és két videót.

34-es kifutópálya

Bevezetőfénysor

Ekkor éreztem úgy, hogy ide vissza KELL jönni, amikor mozgás van, és mivel az uralkodó szél északi ezért döntő többségben ezt a pályát használják a leszálláshoz-felszálláshoz… Mit nem adnék egy fejem felett áthúzó C-17-es látványáért, illetve egy Mig-29 vagy Gripen utánégetős felszállásáért. Még egy darabig nézelődtem itt is, de nem mentem beljebb, mivel az ILS antennája előttem 100 méterre volt.

A felderítésnek ezzel még nem volt vége. A következő lépéshez a Google Earth program adta az ötletet. Ha repülőtér déli végét nézzük, feltűnik a 34-es pályából keleti irányba kiágazik két út, az egyik egy rövid kanyargós, ami fehéren látszik a képen (valószínűleg régen a készültségi géppárnak adhatott helyet, ez a betonfelület esetleg bunker), illetve látszik egy másik út is ami másfél kilométer hosszú, sötét felületű és nyíl egyenes, amely egy körhöz hasonló alapterületű objektumba végződik. Itt az idő a felderítésre! Eddig csak találgattam, hogy mi lehet ez… Fedezék? Légvédelmi állás? Őrzik vajon? Használják még?

Műholdkép 1

Ezért aztán tovább folytattam az utamat a síneken, úgy ötszáz métert tehettem meg, amikor is odaértem Pusztagyimót elhagyott vasúti megállóhelyéhez. Itt a feltételezett út irányába fordultam, átvágva egy mezőn, amit láthatóan traktorok is keresztülszeltek, mert eléggé kitaposták az utat. Egyre csak közeledtem egy fasorhoz, ami lassan keresztezni fogja az utamat, talán ott a keresett út? Közbe visszanéztem a kifutópálya felé, háttérbe a hangárok is látszanak, ekkor hirtelen sok apró felületet vettem észre, amin megcsillan a napfény. Egyből megálltam és kerestem elő a távcsövet a hátizsákból, hogy megnézzem mi az a csillogás, de éreztem, hogy szomorú látványba lesz részem… A csillogás a rendszerből évekkel ezelőtt kivont Mig-21-esek, Mig-23-asok és Szu-22-esek kabintetején megcsillanó napfény volt, ezekből a gépekből több mint 60-at (!) tárolnak a repülőtéren. Keserű volt így látni ezeket az egykoron büszke madarakat, hiszen régen személyesen is láttam repülni ezeket a lenyűgöző gépeket. Amíg máshol megbecsülték, és üzembe tartják ma is ezeket a gépeket, addig nálunk az enyészeté lettek. A mig-21-esek ma is repülnek a román, horvát légierőkben illetve a közelmúlta még a Csehországban és Lengyelországba is teljesítették a kötelességüket, így ezeknek az országoknak volt/lesz idejük ésszerűen dönteni a következő generációjú gépek beszerzéséről… De most ezen ne töprengjünk, mert csak rossz kedvem lesz tőle.

Folytatom utamat a szántón keresztül a fasor felé. Odaérek és megdöbbenve tapasztalom, hogy megvan az út, és nem is akármilyen. Aszfaltozott és kb. kétszer olyan széles, mint egy kétsávos főútvonal, kezdett gyanús lenni a dolog… ezt biztos nem a traktorosok használták gyorsulási versenyre…

Elhagyott gurulóút

Gondoltam először elnézek az út repülőtér felöli végéhez, az út szélére lehúzódva lassan közelítettem, mert tudtam, hogy ez a kifutópályába torkollik, így biztos összefutok valami őrséggel… Tévedtem csak egy elhagyott sorompót és betonkockát találtam, ami az úton volt. Visszaindultam a másik irányba, másfél kilométeren keresztül tekertem az ismeretlen objektum felé, mivel az út elég széles az volt az érzésem támadt, hogy egykoron repülőgépek használták, sejtésem beigazolódott…

Az út egy elhagyott erdős területen végződött, beljebb mentem és az egyik bokor mögött megpillantottam egy jellegzetes U alakú földsáncot, a sánc belseje le volt betonozva… nem is kérdés mit találtam… Repülőgép fedezék, pontosabban fedezékek, mert vagy 15 darab hasonló volt még ott, csak gondolom a rendszerváltást követően már nem használták ezt a területet. Az U alakú sáncok bunkerként is funkcionáltak, már leszerelték az ajtókat, ezért akár be is lehet menni. Az egyik központi bunkert én is megnéztem, odalépve az ajtóhoz, füstös dohos szag csapta meg az orromat. A bunker alagútszerű volt, át lehetett látni rajta, de azért odabent sötét volt, valaki már réges-régen lekapcsolta a villanyt, de úgy rendesen. Mielőtt beléptem behajítottam egy követ, a vadállatok miatt, de semmi. Kicsit úgy érzem magam, mint egy horrorfilmbe, elég ijesztő a környezet. Belépve a földön rengeteg elégett iratot látni mindenfelé, látszik hogy szándékosan elégették őket amikor elhagyták ezt a területet. Néhány foszlányt felveszek és megnézem, abban a körletbe való érkezést és elhagyást jegyezték fel. Sok mindent meg lehetne fejteni ezekből a foszlányokból, hogy milyen célt szolgált ez az objektum, amihez hasonló a repülőtér északi részéhez is csatlakozik, legalábbis a műholdképen látszik, de státusza számomra egyenlőre ismeretlen, aktív-e még vagy inaktív az a terület?

Fedezék

Fedezék 1

Egy biztos a dél-keleti szektor, ahol jártam már inaktív, de szívesen kutatnám még a titkait, ide még vissza kell jönni! Az órára nézek és megállapítóm, hogy 45 percem maradt a vonat indulásáig, ezért örült tempóba tekerek vissza a repülőtérhez vezető, már mondhatom, hogy guruló úton, majd áttérek a szántóterületre, vissza a vasúthoz, majd itt le kell szállnom és tolnom kell a bicajt mert szétráznának a talpfák. Közbe keresztezem ismét a 34-es pálya tengelyét, még egy utolsó pillantást vetek rá, aztán folytatom utam, és letérek a vasútról, irány a város és az állomás. Útközben leesik a láncom gyors szervizre kényszerülök, majd olajos kézzel folytatom az utamat eszeveszett tempóban, majd 5 perccel a vonat indulása előtt begördülök a pápai vasútállomásra….ömlik rólam a víz, de sikerült elérni a vonatot. Hazafelé töprengtem a látottakon, és egyre erősebben fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy ide vissza KELL menni, és nem egyedül, hanem Gábor kerozingőzös társsal.

  

19 hozzászólás: “Felderítés a pápai repülőtér körzetében”

  1. dralcx szerint:

    Ahol Te jártál,(valszeg az RP69) régen arra szolgált, hogy HKSZ idején a repülőgépeket onnan szolgálják ki.(+álcázás)

  2. Iceman szerint:

    Köszönjük a hozzászólásodat! Elképzelhető amit leírtál, külön érdekessége a dolognak, hogy a repülőtér észak-keleti részén van egy hasonló jellegű objektum, bár érzésem szerint azt aktív státuszu, bár rendeltetése számomra egyenlőre bizonytalan.

    Viszont örvendetes hír, hogy a Google Earth-ön új, jobb felbontású kép került fel a reptérről! Érdemes azt böngészni

    üdv Iceman

  3. kori szerint:

    Én csak annyit tudnék hozzáfűzni, hogy még a MiG-es korszakban a gazba voltak kikötve kutyák és az itt lévő őrségnek tűzparancsa volt…

  4. bence szerint:

    mé olvasni is nagy élmény hát még át élni

  5. Gabor szerint:

    En itt toltottem 1981-tol a sorkatonai szolgalatomat es Papai lakos is voltam egyben.A leszereles utan csak 2002-ben jartam bent a laktanyaban es borzalmas latvanyt nyujtott,az epuletek elhanyagoltak,az ablakok nagyresze kitorve,a beton kozotti diretaciok kozott fak nottek es es emeltek fel a betont ,az egykoron szebb napokat latott MIG-21,MIG-23 es SZU 22-esek egy kupacban egy hangar mellet,minden alkalmas resben madarak feszkeltek.Maga a felszallopalya jo allapotban volt,hibatlan,bar a kornyezete gondozatlan kepet mutatott.Talan egy kicsi oromre az adott okot hogy hogy az Amerikaiak akkor telepitettek oda mind a deli mind az eszaki vegere egy sinpalyan gurulo megfogorendszert vastag drotkotelekkel,pont olyat mint amik a repgeg anyahalyokon van redszeresitve,ezeknek a telepiteset vegeztuk.

  6. pap laci szerint:

    ezt ne csináld többet

  7. pap laci szerint:

    a papirokat meg mi égettük el kb 1 éve mert tűzoltó gyakorlatot csináltunk bocs

  8. pap laci szerint:

    ha be akarsz jönni van rá lehetőség nyilt napokon és még a fejedet sem lövik ketté 300 méterről az őrök alap irányzékkal.
    nem éri meg

  9. Iceman szerint:

    Pap Laci: Sajnos nem adok igazat neked, sok repülés iránt érdeklő embernek tetszett a cikk, kíváncsiak a repülőtérre. Mellesleg amikor ottjártam nem volt kerítés, se tábla se figyelmeztetés, semmi…. mivel egy repülőtéren dolgozom tisztába vagyok vele, hogy melyek azok a területek ahol nem biztonságos rohangálni. De lényegtelen, mivel megépült a kerítés ami így kristálytisztán körvonalazza jelenleg, hogy hova nem lehet belépni.

    A cikkben is említett terül ahol tűzoltógyakorlatot tartottatok, viszont kerítés által nem határolt, gondolom tudod hogy jelenleg itt tárolják a régi gépeket, amelyek sajnos nem is honvédségi tulajdonúak már, nem is katonák őrzik azt, így fegyverük sincs. Ez a terület már nem számít hétpecsétes titoknak sem.

    Szerintem nincs ép eszű ember, aki a megépült kerítésen átmászna. És nem is javaslom senkinek hogy ilyet tegyen. Mellesleg ha valakit 300 méterről fejbe lőnének, azt hiszem akkor magyarázkodhatna a HM.

    A repülőtéren már idén se volt nyílt nap, az alakulat napját külső helyszínen rendezték és ez nem hiszem hogy változna mivel a reptéren a NATO az úr.

  10. pap laci szerint:

    Teljes mértékben igazad van de tudnod kell hogy jószándékból írtam mert nem szeretném ha valakinek baja lenne én is katona vagyok de tűzoltó is egyben a nyílt nappal kapcsolatban viszont szerintem lesz még változás ugyanis ilyen esetekben a honvédségnek kell lépnie a civil lakosság felé hogy elfogadják öket

  11. Sraac26 szerint:

    Ha miden jol megy Pápára vonulhatok majd be,kiváncsi leszek milyen lehet;
    szentkirályszabadjai nagyon szép volt egy élmény volt ott szolgálni.

  12. Nagy Lajos szerint:

    Sziasztok!

    Régi emlékeket “borzolt” fel bennem az oldal.

    1973-75 között voltam Pápán sorkatona (akkor MN 5081 volt), sárkány-hajtómű repülőgép szerelő voltam.

    Azzal együtt, hogy végülis két évet elvettek az életemből, romantikus, érdekes volt, és csak a szép élményekre emlékszem.
    Akkoriban a MIG 21 volt a fő típus, 96-os, 76-os és 74-es harci, valamint 69-es uti (2 személyes oktató) gépekkel.
    A II. Műszaki Üzembentartó Században szolgáltam, Balázs János őrnagy (emberséges ember volt, de sokan csak sumáknak hívták) parancsnoksága alatt.

    Az ezredpk. Balogh Béla, a helyettese Bakó Ferenc volt.

    Egy 96-os harci gép volt rám bízva, azt gondoztam, szervízeltem (a többi, FE, EMO, Rádiós stb. szakággal), készítettem fel repülésre, láttam el vele beosztás szerint egy hetes harckészültségi szolgálatot. Sokat dolgoztunk, nem volt ritka a 2-3 váltásos repülés, de legalább gyorsabban ment az idő.

    Nem egyszer kötöttem be a kabinba Farkas Bercit, Magyari Bélát, ezek fasza gyerekek voltak, tegező viszonyban voltunk velük.

    Felszállás előtti formaság volt a jelentés beadás. Ha előljáró volt a közelben, végig mondtuk a hajózónak a mondókát, ha nem volt, annyit mondtak: öcsi, hagyd a mesét, mennyi kero van benne?

    Gépátvizsgálás, megütögették a szárnyakat, vezérsíkokat, benéztek a fúvócsőbe, irány a kabin, bekötés, katapult biztosítékok ki, bejelentkezés a toronynak, replap aláírás, kabintető zárás, hermetizálás, létra el, START! Klassz volt!

    Őrség-kiegészítést hál’ istennek nem sokat adtam, de én lelőni úgysem tudtam volna senkit.
    Az őrök egy külön csapat volt, nem sokra becsültük őket, akkortájt az volt a jelszavuk, hogy “állj, ki voltál!” (kíváncsi Ferenc figyelmébe).

    Nem egyszer rálőttek “borító” katona társainkra is, remélve, ha eltalálja, pszichológiai alapon leszerelhetnek.
    Ez komoly, ez a sötét oldala volt a dolognak.
    Egyszer egy ilyen lövöldözős fazont áthelyeztek hozzánk, persze, nem értett a műszaki dolgokhoz, nem tudtuk használni semmire. Természetes, hogy ő volt az állandó külső, belső körletes, hadtápszolgálatos. Egy darabig bírta, aztán eltűnt valahova.

    Egyszóval nekem megadatott, ami Ferencnek nem, sokszor láttam forszázzsal felszálló vadászrepülő gépet, sőt egyszer a mechanikusom (így nevezték a sorkatonára felügyelő tiszthelyetteseket) megengedte azt is, hogy az olajcsere előtti hajtóművezést én csináljam végig.

    Nagyon kíváncsi lennék, hogy néz ki most a reptér!
    Pap Lacitól kérdezném, Te ott reptéri tűzoltó vagy?
    A sorállományú tűzoltók is kint voltak velünk az egy hetes készültségi szolgálatban, nagyon csíptük őket, ritka egy csibész banda volt!

  13. Robcsi szerint:

    Gyerekek! Tavaly augusztus 2.-án avattunk a Tiszti klubnál emléktáblát. Idén augusztus 1.-én megkoszorúzzuk az évfordulón. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Részéletek a honlapomon. http://www.simonrobert.hu

  14. KISGOLYÓ szerint:

    A cikkhez:Délen az a faház nem őrház volt,hanem a KRM és a pályafényekért felelős összesen 3 ember volt szolgálatban ott.FRISZ SZÁZAD 1989-1990.Akkoriban vadban , halban,kullancsban gazdag terület volt,ráérő időnkben gyűjtöttük is mindhármat.A mi időnkben már nem lövöldöztek az őrök a “borítókra”,csak egyszer volt egy szivatás,amikor a fényszórosok rávágták a fényszórót a vasúton,hátulról jövő eltávról visszajövő katonatársainkra.Volt is majré rendesen.Ugyanis hátulról senki sem ellenőrizte,hogy ki mennyi piát visz be.Volt olyan,hogy negyven liter benzint vittünk ki hárban a vaszari szőlőhegybe találomra becserélni borért ,végig a kifutón,világos nappal,mondjuk vasárnap volt.”Ropi” honvéd visszafelé beesett az árokba,olyan részeg volt.Jó kis vaszari bor,az pucolja az ember gyomrát.Kimarta még a gyepet is,ha csandázott az ember tőle.Azért,ha valaki 1989-1990-ben volt itt katona a frisznél az írjon má’ ide egy két szót.

  15. istwi szerint:

    Sorkatonaként szolgáltam itt (Fegyveres szakág) 1976-78 Javító osztály. osztály pk. Asztalos Dezső mérnök őrnagy
    A fegyveres műhely parancsnoka G. Szabó Ferenc őrnagy

    A hosszú egyenes végén az első század repülő fedezékei voltak.
    + BOLŐR (Bomba és lőszerraktár.Itt őrség is állomásozott.Külön őrszázad volt a reptéren. )
    A kis kacskaringós fehér, a készültségi gépek helye volt.Ide vontattuk az időszakos átvizsgálások végeztével a gépeket, gépágyú belövésre. Gép felemelve,hidraulika autó csatlakoztatva, futók be, 10 lőszer behevederezve és tűz.
    Most hirtelen ez jutott eszembe.
    Üdv mindenkinek. Szép idők voltak, mert akkor voltunk fiatalok.

  16. PAK-FA szerint:

    Érdekes cikk jó lenne még ilyet látni pld már nem használt reptérekről is (Szentkirályszaadja stb) és tényleg szomorú hogy a Migeket és Szuhojokat ilyen körülmények közt kell tartani sajnos mindent tönkre tettek.

  17. Danee szerint:

    Mi 2009. július 27-én voltunk ott, mikor az első C17-est átadták. Mi is a vasúton sétáltunk, de elzavart minket az őrség, miközben fegyvert fogtak ránk. Aztán az egyik mezőn lévő vadászlesbe ültünk fel és onnan néztük a felszálló gépeket. A migeket és szuhojokat átadták már megsemmisítésre, csak raktározták őket. Hogy ott vannak-e még, nem tudom. Tavaly is volt nyílt nap és elvileg idén is lesz. Utánajárok és ha megtudom az időpontját, akkor írok.

  18. Mikiapó szerint:

    Azokat a Szuhojokat Bulgáriából, nagyjavítás után tették le Pápán, azóta pusztulnak ott! Gazdaságosság….
    A megfogók nem sínen gurulnak, csak a bódék, valóban ilyenek vannak az anyahajókon, ide és Kecskemétre nem ezeket kellett volna telepíteni, hanem a drágább, betonba süllyesztett, felcsapódó változatot. Az anyahajón minden gépet megfognak, a le-és felszállás egy irányba történik, a betonpályán az 1/3-ánál és a 2/3-ánál van ilyen, simán letépi a guruló gép orrfutóját. Nem is használják ezeket, a kötelek a pálya mellett vannak végigfektetve, a google earth-on is látszik!