Kerozingőzös Portál

Egy közösség a repülés szerelmeseinek. Hírek, információk a polgári és katonai repülés világából, naponta!

Ha egy pillantást vetünk Magyarország légiforgalmi térképére, akkor megállapítható, hogy az elmúlt 50 évben a Ferihegyi repülőtér szerepe egyeduralkodó, ám a rendszerváltást követően megteremtődött a vidéki repülőterek előtt is a fejlődés lehetősége. Napjainkra a polgári légikikötők az infrastruktúra rendszerének megkérdőjelezhetetlen elemei. A regionális repülőterek létjogosultságát igazolja a szomszédos országokban kialakult repülőtér hálózat is /Ausztria, Románia, Szlovákia/. A következőkben áttekintem a magyarországi regionális repülőterek fejlődésének szakaszait, és azok gazdasági hatásait.

Országunkban az 50-es 60-as években még működtek a vidéki repülőterek /Győr, Szombathely, Debrecen stb./, ezek színvonala és mennyisége megfelelt az akkori európai átlagnak. Az ezt követő időszakban központosító közlekedéspolitika Budapest Ferihegy fejlesztését tekintett egyedül fontosnak, így a vidéki repülőterek az ezt követő fejlesztésekből kimaradtak, pusztulásnak indultak, kizárólag mezőgazdasági és sport célú hasznosításukra volt lehetőség, komoly kereskedelmi tevékenységre nem. A 90-es években elsőként a debreceni repülőtér, majd őket követve a sármelléki repülőtér kezdte meg a működést. Mindkét légikikötő, korábban az itt állomásozó szovjet repülőerők bázisául szolgált, ezért megfelelő minőségű 2500 méteres kifutópályával rendelkeznek, amelyek képesek a legelterjedtebb Boeing737-es típuscsalád és Airbus 320-as gépeket fogadni, illetve számos hasznosításra váró objektum áll rendelkezésre. Természetesen még így is jelentős beruházást kellett végrehajtani, hogy a nemzetközi repülésügyi szabványoknak megfelelő felszereltséggel rendelkezzenek a repülőterek. Ezek közé a fejlesztések közé tartoznak a szabvány kifutópálya világítás és bevezető fénysor kiépítése, navigációs és műszeres leszállítórendszer (ILS) telepítése, kommunikációs rendszerek beszerzése, tűzoltó és műszaki mentő berendezések szolgálatba állítása, az üzemanyag tárolásának és töltésének feltételeinek kialakítása. Fontos beszélni még az utas terminálról, illetve az árukezelést szolgáló létesítmények létrehozásáról. Valamint nem szabad elfeledkezni azokról az emberekről, akik ezt az egész rendszert üzemeltetik. Látható, hogy egy repülőtér fejlesztése jelentős összegeket igényel, halmozottan igaz ez azokra a repülőterekre, ahol korábban csak füves leszállómezővel rendelkeztek.

Az ezredforduló tájékán új szereplők is megjelentek a regionális repülés piacán. Ekkor kezdte meg a működését a Pécs-Pogányi és a Győr-Péri repülőterek is, amelyek jelentős hátránnyal indultak, mivel korábban csak füves leszállópályával rendelkeztek. A magas költségek miatt nem is került sor olyan mértékű fejlesztésre, amely lehetővé tette volna a Sármellékkel, Debrecennel azonos feltételeket. A pogányi és a péri repülőteret egyaránt az ATR-72-es és ahhoz hasonló kategóriájú gépek fogadására tervezték. Az egyel nagyobb kategóriába tartozó Fokker 70-es és Airbus 319-es típusokat csak korlátozásokkal képesek kiszolgálni (kevesebb betölthető üzemanyag és kevesebb utas a fedélzeten), ezért ezen gépek üzemeltetése nem oldható meg gazdaságos módon. Napjainkban ezért ezeknek a reptereknek az elsődleges célja a technikai lehetőségeik továbbfejlesztéséhez szükséges anyagi források előteremtése, vagy befektető útján vagy uniós pályázat révén. Fontos tényező még, hogy a meglévő kapacitásaikat a lehető legjobban kihasználják, és nemzetközi kapcsolatok kiépítésével tovább erősítsék pozíciójukat a piacon. Közben új szereplők is megjelentek. Jelenleg is folyik a Veszprém-Szentkirályszabadja volt honvédségi repülőtér fejlesztése. A közelmúltba adták át a Békéscsabai repülőteret is. Felmerül a kérdés, hogy kik veszik igénybe ezeket a repülőtereket?

A fapados légitársaságok elterjedésével, előtérbe került a kisebb repülőterek szerepe. Mivel az olcsó légitársaságok az alacsonyabb költségekre koncentrálnak tevékenységük során, ezért előszeretettel veszik igénybe, nagy zsúfolt repülőterek helyett a megfelelő infrastruktúrával ellátott kisebb repülőtereket. Innen transzfer segítségével jutatják el az utasaikat a közeli nagyobb városokba. A módszer nyugat-európában bevált, és nálunk is van már példa az ilyen együttműködésre.

Jelentős piacot képviselnek a légi teherszállító cégek, hiszen az egyre csak globalizálódó világban az áruszállításnak egyre növekvő szerepet tulajdoníthatunk. A légi szállítás a legköltségesebb szállítási forma, de ezzel egyetembe a leggyorsabb is. Ezért a légi szállítmányozó cégek keresik az olyan repülőtereket, amelyek bürokráciától mentes, gyors árukezelést tesznek lehetővé. Bizonyos üzletágakban meghatározó a nagy értékű áru gyors célba juttatása. Jó példa erre a Győr-Pér repülőtér és az Audi győri motor és jármű gyárának kapcsolata. A német cég jelentős összegekkel járult hozzá a repülőtér fejlesztéséhez. Ezért a német sajtó bírálta is a céget. A bírálatokat egy egyszerű számpéldával hárították el. A győri gyárban 5 másodpercenként készül el egy motor, ami azt jelenti, hogy 5 perc alatt 60 motor készül el. Ha tehát a gyártási folyamat 5 percre megszakad, mivel nem áll rendelkezésre valamilyen alkatrész, segédanyag, szerszám, akkor 60 motor nem készül el, és nem indul útba az Audi többi gyárába, hogy ott beszereljék a nagy értékű gépjárművekbe, ebben az esetbe ez az 5 (!) perces leállás 500 millió (!) forintos árbevétel kiesést jelent a cégnek. Itt jön képe a Győr-Pér repülőtér, ahol időben tudják fogadni a probléma megoldásához szükséges anyagokat.

Ez a példa is jól mutatja, hogy milyen fontos hatása lehet egy repülőtér hatása a gazdaságra, hiszen, egy térségben, ahol nincs repülőtér, a potenciális nagy cégek is el fogják kerülni a régiót mivel nem rendelkeznek a döntő jelentőségű repülőtérrel, ezért nem jönnek létre új munkahelyek, illetve adóbevételtől esnek el az érintett önkormányzatok és az állam is.

  

2 hozzászólás: “Regionális repülőterek Magyarországon”

  1. Bencze Zsuzsanna szerint:

    Kedves Ferenc!
    Tetszett a cikked.
    A szakdolgozatommal kapcsolatban kérném a segítséged. Hol találhatnék anyagot Ausztria, Románia illetve Szlovákia repülőtér hálózatáról?

  2. Kelemen Gyozo szerint:

    Szlovákiai repulo terek irányti információt tudok kezbesiteni, irj: vitazoslav.kelemen@nettree.sk cím-re.
    Gyozo, Slovakia