Kerozingőzös Portál

Egy közösség a repülés szerelmeseinek. Hírek, információk a polgári és katonai repülés világából, naponta!
, 2008. június 24. Civil Légimentők bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Egy átlagos délután autósok százai indulnak munkahelyükről haza. Az elviselhetetlen hőségben az utak egyre csak zsúfoltabbak lesznek. Egy figyelmetlen vezető áttér a szemközti sávba és frontálisan ütközik egy személyautóval. Az ütközés pillanatában, iszonyatos csattanás mellett szóródnak szét az alkatrészek, majd a két súlyosan roncsolódott jármű az út szélére sodródik. A bajt súlyosbítva még egy kocsi is a roncsokba hajt. A megálló autósokat szörnyű látvány fogadja, több súlyos sérültje is van a balesetnek. Valaki értesíti a mentőket, a helyzet súlyos, az odaérkező autósok is pánikszerűen reagálnak, hiszen valós balesetet még nem láttak. Kezd eluralkodni a káosz, amikor is mindenki felfigyel egy határozott, mély dübörgő hangra: megpillantják a rikító sárga mentőhelikoptert, amely megkezdi a leszállómanővert az út menti füves terület fölött. A feszültség oldódik, megérkezett a segítség: a gép személyzete megkezdi a sérültek ellátását…

Magyarországon 1957-ben jött létre a szervezett légimentés, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója felismerte az ebben rejlő lehetőségeket. Kezdetben a légierőtől örökölt két Jak-12-est alakították át az új feladatra, majd hamarosan további két csehszlovák gyártmányú Aero 45-ös is rendelkezésre állt. A gépeknek akadt dolguk bőven, legtöbbször a vidéki repülőterekről szállították sérültjeiket Ferihegyre, ahonnan mentővel szállították tovább őket valamelyik fővárosi kórházba. Az évek múltán az elöregedő géppark cseréje égető problémát jelentett a Mentőszolgálat számára, hiszen a KGST országaiban nem gyártottak mentési feladatokra specializált repülőket. Hosszú bürokratikus huzavona után, mindenki meglepetésére sikerült elérni, hogy Svájcból beszerezzenek két Pilatus Turbo Portert. A gép jól használhatónak bizonyult STOL (Short Take Off and Landing) tulajdonsági miatt, így képesek voltak rossz minőségű és kis méretű füves területekről történő mentésre is.

Az 1980-as év jelentett minőségi ugrást a szolgálat életében, ekkor került beszerzésre a Lengyelországban gyártott Mi-2-es helikopter. Nagy változást hozott a helikopter megjelenése, hiszen így közvetlenül a baleset helyszínére érkezhetett meg a segítség, így még gyorsabban kórházba juttathatták az arra rászorulókat. Korábban csak budaörsi központtal működött a légimentés, később átköltöztek Ferihegyre, majd felmerült az igény, hogy további légimentő bázisok jöjjenek létre az ország területén. Az első ilyen bázis Balatonfüreden nyílt, később Debrecenben és Szegeden is hoztak létre ilyen bázist.

A légimentők két fő feladattípust különböztetnek meg: a légimentést és betegszállítást. Előbbi fogalom arra vonatkozik, amikor a sérültet közvetlenül az esemény helyszínéről kell a kórházba szállítani, mindig ez élvez elsődleges prioritást. Míg betegszállítás esetén két kórház között, előre tervezett módon történik a személyszállítás, valamit ide tartozik még a sürgős gyógyszerszállítások, illetve a transzplantációhoz a szervek szállítása is. A forgószárnyasok megjelenésével a merevszárnyú gépek sem tűntek el a légimentők gépparkjából. A repülőgépek alkalmasak a fent említett betegszállítási feladatok végrehajtására. Ezekre a feladatokra An-2-es és L-410-es gépeket alkalmaztak, amelyek szükség szerint külföldről is végeztek szállításokat.

A rendszerváltást követően elhárultak az akadályok a nyugati típusú helikopterek beszerzése elől is, így nagy előrelépés volt, amikor beszeretek három francia gyártmányú AS-350B Ecureuil („mókus”) helikoptert. Sajnos a korszerűsítési folyamat ezután leállt, viszont elkezdődött a légimentőbázis-hálózat kiépítése. Ennek célja, hogy bárhol az ország területén a riasztást követően 20 percen belül mentőhelikopter érkezzen a helyszínre. Sajnos megfelelő pénzügyi források hiánya miatt ezt nem sikerült eddig elérni, így napjainkban is van még olyan terület, amely ellátottsága nem megfelelő, de jó esély van arra, hogy a közeljövőben ezt a problémát is megoldják. Az európai uniós csatlakozást követően az európai szabványoknak való megfelelés vált elsődlegessé. Az EU-ban 15 perces szintidőt határoztak meg a riasztástól számolva.

2006-ra tarthatatlanná vált a géphiány, rövid időn belül két Mi-2-est is elvesztettek balesetben, a gép felett eljárt az idő, szervizelésük nagy erőfeszítéseket igényelt és hajtóműveik teljesítménye és a gép sebessége is problémás pontjai voltak a típusnak. Közben az AS-350-esek is nagyjavítás előtt álltak, ezért kritikussá vált a helyzet. Megoldásként az Egészségügyi Minisztérium az osztrák légimentő szervezettel (ÖAMTC) kötött bérleti szerződést, melynek keretében öt EC-135-ös helikopter érkezett Magyarországra. Az új helikopterekkel és a nagyjavításon átesett AS-350-esekkel a gépek száma már lehetővé tette, hogy végleg nyugdíjazzák a Mi-2-es típust.

Az Eurocopter EC-135-ös helikopter kifejlesztésénél elsődleges szempont volt, hogy mentés céljára is tudják alkalmazni a típust. A sárkányszerkezet kialakítás lehetővé teszi, hogy könnyű legyen elhelyezni a fedélzeten a hordágyat, ezért két nagyméretű tolóajtóval és szétnyitható hátsó kagylóajtókkal is rendelkezik a helikopter. A belső tér elrendezése is lehetővé teszi az egészségügyi felszerelések ergonómikus elhelyezését, ezzel megkönnyítve a mentőszemélyzet munkáját. A gép műszerezettsége megfelel a nemzetközi repülési szabványoknak, a fedélzeti rendszerek adatait folyadékkristályos kijelző teszi még átláthatóbbá a pilóta számára. A gép sebessége nagyobb a korábbi típusokénál, ez további előnyt jelent.

Napjainkban a Légimentő Kht. 7 állandó bázissal rendelkezik, a jövő feladati közé tartozik még a légibázisok felújítása, valamint az olyan kórházi leszállóhelyek kialakítása, amelyek lehetővé teszik a napnyugta utáni üzemelést is. Egy biztos, a légimentés a repülés olyan területe, amelynek jelenléte megkérdőjelezhetetlen kell, hogy legyen minden ország számára, hiszen amikor igazán nagy baj van, csak a mentőhelikopter segíthet.

  

A hozzászólások nincsenek engedélyezve.