Kerozingőzös Portál

Egy közösség a repülés szerelmeseinek. Hírek, információk a polgári és katonai repülés világából, naponta!
, 2010. január 6. Bevetés, Hírek, Katonai Pápa Air Base – Globemaster III bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Az utóbbi időben nagy média visszhangot kapott, hogy Pápára települt három C-17-es szállítógép, amelyek NATO feladatokat látnak el és magyar felségjelzés alatt teszik mindezt. Sajnos számos téves információ is a köztudatban él, miszerint Magyarország vette volna a gépeket, illetve hogy egyoldalú amerikai jelenlétről lenne szó. A félreértések elkerülése végett, most megpróbálom összefoglalni azokat az eseményeket, amelyek ahhoz vezettek, hogy magyar felségjellel egy NATO program keretében C-17 Globemaster III szállítógépek települjenek az MH Pápa Bázisrepülőtéren.

Az ezred forduló után két jelentős háborús gócpont is kialakul Ázsia területén. A tálib uralom megdöntésére indított háború, az ENSZ és a NATO által Afganisztánban, illetve az Egyesült Államok és szövetségesei által folytatott iraki offenzíva. Mindkét helyszínre napjainkban is igaz az állítás, hogy a kialakult biztonsági helyzet instabil, mindkét országban nem hagyományos értelembe vett háború folyik, az asszimetrikus hadviselés révén. Az ilyen elhúzódó, a résztvevő országoktól távol eső békefenttartó műveletek jelentős logisztikai kihívást jelentenek. A leggyorsabb és legegyszerűbb, no és talán a legbiztonságosabb szállítási forma a légi szállítás, ami iránt megnőtt az igény a NATO tagországok körében.

Ezért 2006 márciusában létrehozták a SALIS programot (Strategic Airlift Interim Solution, Stratégiai Légiszállítás Ideiglenes Megoldása) amelynek keretében  An-124 Ruszlan típusú szállítógépek bérlésével, az-az országonként eltérő repülési idő vásárlásával, elégítik ki a tagországok a  stratégiai légi szállításra vonatkozó igényeiket. Magyarország is a program részese, így nálunk is rendszeresen megfordulnak a teherszállító Antonovok.

A SALIS program igáslova - Antonov An-124 Ruszlan

A SALIS program igáslova - Antonov An-124 Ruszlan

A SALIS programot csak ideiglenes megoldásnak szánták, végső (kezdetben kiegészítő szerepben) megoldásként létrejött a NATO Stratégiai Légiszállítási Program (SAC), amelynek résztvevői:  tíz NATO-nemzet (Amerikai Egyesült Államok, Bulgária, Észtország, Hollandia, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Norvégia, Románia és Szlovénia) és két Békepartnerségi (PfP) nemzet (Finnország és Svédország).

Az SAC első C-17-esének szűzfelszállása a Boing gyár Long Beach-i repülőterén

Az SAC első C-17-esének szűzfelszállása a Boeing gyár Long Beach-i repülőterén

A résztvevő országok megteremtették az anyagi feltételeit, hogy megvásároljanak és üzemeltessenek 3 C-17 Globemaster típusú nagy hatótávolságú szállítógépet és az anyagi hozzájárulásuk arányának megfelelően repülési órákat vegyenek igénybe szállítási feladataikhoz. Ez a konstrukció nem ismeretlen a NATO-n belül, mivel az AWACS flotta is hasonló együttműködési megoldás alapján üzemel Luxemburgban. Nagy előnye ennek a rendszernek, hogy az egyes országoknak nem kell külön-külön megvásárolni a nem éppen olcsó repülőgépeket, hanem a költségeket megosztva más nemzettekkel, közösen üzemeltetik a gépeket és használják fel saját légi szállítási feladataik végrehajtására.

Megközelítések gyakorlása Pápán

Megközelítések gyakorlása Pápán

A repülőgépek állandó bázisául a Magyar Honvédéség Pápa Bázisrepülőterét választották, ahol jelentős beruházásokat kellett/fognak megvalósítani, a megfelelő körülmények kialakításához, gondolok itt a repülőtér navigációs műszereinek (ILS, NDB, DVOR, közel körzeti radar, fénytechnika stb.), nagyobb állóhelyeinek, logisztikai kapacitásának kiépítésére, tűzvédelmi képességek növelésére, valamint hosszútávon a gépek karbantartásához szükséges hangár kialakítására és még sorolhatnánk.

Felszállás a finnországi Tampere repülőteréről - irány Pápa

Felszállás a finnországi Tampere repülőteréről - irány Pápa

A repülőtér után  egy kicsit fókuszáljunk a repülőgépekre, a Boeing által gyártott C-17 Globemaster III-ra, amit az amerikaiak szimplán BigMack-nek neveznek a hatalmas méretei miatt, illetve jávorszarvasnak is szokták nevezni, de idáig nem találtam magyarázatot az utóbbi névre. Egy biztos a gép méretei lenyűgözően nagyok, nézzük hát a pontos adatokat és az egyéb tulajdonságokat:

Méretek

Hossz: 53,00 m

Fesztáv: 51,75 m

Magasság: 16,80 m

Szárnyfelület: 353 m2

Tömegadatok

Üres tömeg: 128 100 kg

Betölthető kerozin: 134 556 L

Max. felszálló súly: 265 350 kg

Hajtómű

4 db Pratt&Whitney F117-PW-100 kétáramú gázturbina

Tolóerő: 4 x 180 kN

Teljesítmény adatok

Max. sebesség: 830 km/h

Utazó sebesség: 720 km/h

Hatótávolság teher nélkül: 8710 km

Hatótávolság 72 t teherrel: 4450 km

Légi utántöltés lehetséges

Maximális szállítható teher: 78108 kg

Legnagyobb repülési magasság: 13716 m

Szárny felületi terhelése: 750 kg/m2

Tolóerő/tömeg arány: 0,227

A gép erényei közé tartozik, hogy képes rossz minőségű, rövid, kiépítetlen futópályáról is üzemelni, lehetővé téve ezzel, hogy rakományát a frontvonal közvetlen közelébe szállítsa. A SAC tagországok számára mégis a gyorsasága, teherbíró képessége és légi utántöltéssel gyakorlatilag korlátlan hatótávolsága teszi ideális szállítóeszközzé.

A jövőben esély mutatkozik a SAC program tovább bővülésére, mivel az alapmegállapodás lehetővé teszi, hogy további tagállamok csatlakozzanak a kezdeményezéshez. Várható hogy az eddigi SALIS szerződésben teljesített szállításokat a jövőben a NATO C-17-es flottája fogja végezni. További partnerek bevonásával esély nyílhat új gép beszerzésére, valamint nagyobb karbantartási és üzemeltetési bázis kiépítésére Pápa repülőterén.

  

A hozzászólások nincsenek engedélyezve.