Kerozingőzös Portál

Egy közösség a repülés szerelmeseinek. Hírek, információk a polgári és katonai repülés világából, naponta!

A Magyar Köztársaság déli határától, Barcstól 15 km távolságban, Virovitica térségében 20:47-kor két légi célt derítettek fel a Magyar Honvédéség rádiólokátorai, de a kis repülési magasság miatt folyamatosan követni nem tudták a légi célokat. 20:51- kor az egyik ismeretlen gép kazettás bombát oldott Barcs felett, szerencsére nem sérül meg senki a támadásban…. történt mind ez 1991. október 27-én, de mégse tanultunk semmit az esetből?

A barcsi támadás során egy jugoszláv Mig-21 bisz-ről oldottak le  Hunting Enqineering BL 755 típusú Mk.3 kazettás bombát, amelynek fel nem robbanó fő eleme bizonyítékként szolgált a későbbi vizsgálathoz. A szándékosság is bizonyított volt, mivel a bombák kibiztosított állapotban hagyták el a gépet. A pilótának is tisztábban kellett lennie azzal, hogy magyar terület felett repül, mivel jó látási viszonyok uralkodtak a térségben, és ami a legfontosabb jugoszláv oldalon teljes elsötétítés volt érvénybe, így a magyar oldalt egyértelműen meg lehetett különböztetni a közvilágítás miatt.

A barcsi támadás utáni sajtótájékoztató, előtérben a bomba maradványa

A bombák szerencsére Barcs központi részétől távolabb robbantak fel, így hatalmas szerencsére személyi sérülés nem történt, habár a bombát kifejezetten élő erő és más kevésbé páncélozott célok megsemmisítésére tervezték. A videón megtekinthető, hogyan is működik ez a gyakorlatban…

A délszláv válság potenciális veszélyforrást jelentett Magyarország számára a kilencvenes években, mivel számos légtérsértés történt jugoszláv részről, a  harcoló felek számos alkalommal kritikusan megközelítették vagy rövid időre átlépték a magyar határt. Ezért fokozott katonai készültség volt érvényben a szárazföldi és a légierő állományában is. A rádióelektronikai csapatok (radar) kitelepültek a határ vonalába, de ez sem volt elégséges ahhoz hogy mélyen átlássanak a Jugoszláv területek fölé, így az ott alacsony magasságban tevékenykedő légi járművek megfigyelése is lehetetlen volt, és ez még napjainkban sem megoldott. Akkor és napjainkban is a polgári radarok adatait is megkapja a honvédség, a barcsi támadás bizonyos szakaszában a Kőris-hegyen (a Bakony legmagasabb pontja) telepített polgári radar követni tudta a támadó gépet, köszönhetően a magas elhelyezkedése miatt,  habár a jelentős távolság miatt ez a radar is elvesztette a kapcsolatot. Felvetődik a kérdés, hogyan lehetne ezt a hiányosságot pótolni…. radartelepítéssel a Mecsek egyik magaslati pontján, ahonnan jó rálátás nyílik a szomszédos országok légtereire akár az alacsony magasságban tevékenykedő légi járművek esetében is.

Ezzel el is érkeztünk a Zengőre, illetve később már csak a Tubesre tervezett “NATO” radar építéséhez. A NATO radar ne tévesszen meg senkit, mivel a beruházást a NATO finanszírozná, de elsősorban magyar érdekeket szolgálna a radar. A legideálisabb telepítési hely a Zengő lett volna, mivel innen érhető el a legjobb felderítési paraméterek, ám a zöldek (méregzöldek?) és a Magyarországon megszokott politikai csatároznak köszönhetően már évek óta nem történik előrehaladás ebben a nemzetbiztonságilag megkérdőjelezhetetlen ügyben. Sajnos a kül- és világpolitikai helyzetben néhány hónap alatt gyökeres változások következhetnek be, addig egy hadrafogható radar rendszer telepítése csak évek alatt kivitelezhető, ez nem titok és bármely más országban a felelős politikusok nem engedik, hogy vita tárgya legyen egy olyan katonai beruházás, ami nagyvárosok és egy atomerőmű (Paks) biztonságát szolgálná.

  

13 hozzászólás: “Légitámadás érte Barcsot!”

  1. Leadfoot szerint:

    “Barcstól 15 km távolságban, Virovitica térségében 20:47-kor két légi célt derítettek fel a Magyar Honvédéség rádiólokátorai”

    15 kilométerre… azt hiszem, ehhez nem kell sok kommentár.

    Szégyen, hogy egy maréknyi sötétzöld senki meg tud akadályozni egy ilyen fontos projektet. Ami még ennél is százszor rosszabb, hogy sok populista politikus csak adja alájuk a lovat (köztársasági elnökünkkel az élen), mivel csak a saját rövid távú hasznukat keresik az egészben. Undorító.

    • Iceman szerint:

      Teljesen egyetértek Veled, sajnos politikusaink ismét “bizonyítottak”, hogy képesek az ország érdekeinek megfelelően cselekedni, és még lehet sorolni a példákat a honvédséggel kapcsolatban. A mindenkori Köztársasági Elnök pedig egyben a Magyar Fegyveres Erők Főparancsnoka… ez szintén no komment.

  2. balzolt007 szerint:

    Ha majd egyszer ne adj ég kapnak egy bombát a fejükre a zöldek (az említett esethez hasonlóan “puszta véletlenből”) siránkozni fognak, hogy “jaj de jó lett volna azt a radart megépíteni, aminek a segítségével ezt az incidenst elkerülhettük volna”

  3. Leadfoot szerint:

    És ami még rosszabb: sikerült az átlagembereket is behülyíteni az egész nyomorult színjátékkal.

    Jómagam pécsi vagyok, és ha tudnátok, mi minden sületlenséget hallottam már a radar vélt hátrányaival kapcsolatban… Radioaktív (!) sugárzást okád a városra, katonai célponttá teszi Pécset (hát igen, Barcson is biztos sok volt a radar) – ez utóbbinak a legújabb verziója, hogy majd az irániak a radar miatt idelövik az atomot. Stb…

    • Iceman szerint:

      Egy Hungarocontrolos látogatás alkalmával, az ügyeletes supervisor mondta, hogy szerencsére a zöldek még nem jöttek rá hogy a Ferihegyi közel körzeti radar a lakóövezettől néhány száz méterre dolgozik…. amúgy egyébként is egy ilyen radar elektromágneses kisugárzása kb, egy mobiltelefon átjátszó állomás kibocsátásával vetekszik, azokat pedig szépen a 10 emeletre (a lakótól néhány méterre) telepítik. Rádióaktív sugárzás?!?! ….. az emberi hülyeségnek nincs határa!!! A átlagemberek bevonása a dologba, megint csak a zöldek és politikusaink remek ötlete volt. De ha egyszer bármilyen légtérsértésre kerül sor, akkor majd mindenki a katonákat fogja hibáztatni!

  4. Batka szerint:

    Bocs, de ezek a radarok, ugyan miért is teremtenének akkora biztonságot Magyarországnak?
    Helyhez kötöttek, tehát elsődleges célpontok.

    Ha tisztán a magyar légtér védelméről és a légi felderítésről lenne szó, sokkal szívesebben látnék repülőgép fedélzeti felderítő lokátorokat.

    • Iceman szerint:

      A cikk után ez nem hiszem hogy kérdés lehet! Jelenleg nem a vagyunk képesek a magyar határtól 50 km repülő alacsony magasságon nagy sebességgel repülő célt felderíteni, hiába vannak Gripenek ha nem tudjuk mikor kell a készültségi géppárt a levegőbe emelni mert nem vagyunk tisztába azzal hogy mi történik alacsony magasságon az ország határaitól nem is olyan messze.
      Egy nagyváros vasútállomása TV tornya, erőművei hídjai, repülőtere, is fixen telepítettek és egyértelműen elsődleges célpontok közé tartoznak, egy radar is, de a radarral lehetőség nyílik rá, hogy a többi elsődleges célpontot megvédjük.

      A repülőgép fedélzetére telepített lokátorral (AWACS) csak az nagy baj, hogy elég méretes flották kéne üzemeltetni hozzá, hogy a nap 24 órájában egy a levegőben legyen, a magyar költségvetés erre nem futja, de az amerikaiak is csak a válság gócok közelébe repültetik ezeket a gépeket, ahol több harci gép repülését kell koordinálni, más célokat szolgál mint a földi radarok.

      Magyarország esetében egy fix területet, folyamatosan kell védeni az év minden napján, bármilyen időjárási viszonyok között. és erre csak fixen telepített nagy teljesítményű radar képes, magaslati ponton.

      Ha csak a cikk eseményeit veszed figyelembe, akkor látod hogy a délszláv válság időszakában nekünk is voltak mobil radarjaink, igaz hogy bárhova telepíthetők, de hiába települtek ki a határ mellé a domborzati viszonyok miatt a működési lehetőségeik enyhén szólva korlátozottak voltak, szemben egy magaslati helyre telepített eszközzel. Ettől függetlenül szükség van mobil radarokra, réskitöltő szerepben, vagy pl légvédelmi rakétás csapatok támogatásához…

  5. Batka szerint:

    Észleltük a barcsi bombázást végrehajtó gépet, csak követni nem tudtuk. Elfogása és a bombázás megakadályozása folyamatos követés esetén sem egyértelmű, hogy megoldható lett volna. Legalábbis az akkor meglévő eszközeinkkel nem.

    A nálunk telepített NATO radarokra elsődlegesen a NATO-nak van szüksége. Nyilván a honi lévédelem is megkapja az adatokat.
    De ez hamis biztonságérzetet teremt a politikusaink számára!

    Hiszen komolyabb – Magyarország ellen irányuló – háborús konfliktus esetén a telepített radarok pillanatokon belül áldozatul esnének. Akár az ellenség saját légteréből elérhetők lennének lokátor elleni rakétákkal. Akkor viszont mi lesz a légtérellenőrzéssel? Nyilván kapni fogunk – pontosabban vezényelni fognak – E-3-as(ok)at. Egy idő múlva, ha úgy döntenek. Vagy nem. Az országvédelem nem függhet a NATO-tól!

    Az sem igazán érthető, ha ilyen komoly ellenállás van a mecseki radar ellen, miért nem váltják ki – akár a szóban forgó helyszínek egyikén – mobil telepíthető eszközzel?
    Nem maga a radar ellen irányul a civil ellenállás, hanem az építkezés ellen.

    Magyar szempontból szükségtelen lenne az állandó, 24 órás repülőgép bázisú légtérellenőrzés. Csak szükség esetén kellene bevezetni a 24 órás légtérfigyelést. Erre két repülőgép elégséges lenne (amennyiben az üzemeltetésük mintaszerű).
    Például Erieye radar a most elhíresült Gulfstream V. fedélzetére telepítve utántöltés nélkül is legalább 10 órás őrjárati időt jelentene. Ennyi idő bőven elegendő a váltó gép fölkészítésére, még kisebb javításokkal is.
    Beszerzési költségük egyenként nagyjából 75 milliárd Forint körül lehet.

    • Leadfoot szerint:

      “Észleltük a barcsi bombázást végrehajtó gépet, csak követni nem tudtuk.”

      Észleltük. 15 kilométerre a határtól. Gondolom sejted, hogy az egy harci repülőgépnek mekkora távolság.

      “Elfogása és a bombázás megakadályozása folyamatos követés esetén sem egyértelmű, hogy megoldható lett volna.”

      Azért nem ártott volna megpróbálni. Mikor a déli határnál a szerbek folyamatosan, havonta többször megsértették a légteret, az ő lokátorosaik is figyeltek, és az ő gépül mindig visszament a “kerítésen” túlra, mire a készültség odaért Kecskemétről. Egy esetben történt elfogás, utána be is fejeződtek a légtérsértések, és a szerbek bocsánatot kértek.

      A lényeg, amit Iceman írt:
      “Magyarország esetében egy fix területet, folyamatosan kell védeni az év minden napján, bármilyen időjárási viszonyok között. és erre csak fixen telepített nagy teljesítményű radar képes, magaslati ponton.”

      Ez hosszú távú védelmi kérdés, nem lehet annyival hárítani, hogy úgysincs fenyegetettség. Elvégre 1986-ban ki gondolta volna, hogy 7 évvel később szerb repülőgép fogj bombát dobni magyar területre?

  6. enddav szerint:

    Leadfoot: ’86-’91 hh szerintem az öt év és nem hét. jólvan ügyes vagy, tanulj meg számolni. leülhet, egyes. ; )

  7. barcs szerint:

    Hát, érdekes ezt a cikket olvasni, főleg, hogy én akkor Barcson tanultam és testközelből éltük meg az eseményeket – és valahogy nem ilyen volt, mint ami a cikkekből kiderül. Ugyanis a gép annyira alacsonyan jött, hogy látni, hallani lehetett, mi történik. (Az esetnek egyébként kb 1-200 szemtanúja is volt, ugyanis Barcson 2 középiskola is működik, a gimnáziumról nem tudok nyilatkozni, de az erdészeti szakközép diákjainak cca 95%-a akkoriban kollégista volt kb 400 diák járt az iskolába, és Pécsről illetve Nagykanizsáról ekkor érkezett meg az esti vonat, amivel a kollégisták cca 60-70%-a járt vissza vasárnaponként.) Szóval a gépet elég komoly fényjelző rakéták követték, amikor a határ környékén járt, majd hirtelen egy nagy villanás, és vége is volt a bemutatónak. Persze az egész kollégium erről beszélt, de nem vettük túlságosan komolyan. Másnap kézilabda meccsünk volt, ami király volt, mert a csapattagoknak nem volt tanítás, mi olyankor az iskola dicsőségért küzdöttünk:) Hazafelé jövet az úton, a Barcs táblától kb 1 km-nyire 2 kiskatona állta egy bazi nagy turbina melett, hm… Egészen estig, semmi különös nem volt, majd egyszer csak szilencium alatt berontott a kollégium igazgató, és közölte, mindenki húzzon haza, mert háborús helyzet van. Mindenkit, akinek csak másnap reggel volt mivel hazamennie, kiküldtek a Közép-Rigóci kollégiumba (erdőben van), vagy ha tudott, még éjjel mehetett haza. A hét hátralevő része egyfajta “őszi” szünet volt, annyit tudtunk, hogy figyelni kellett a tv és rádió híreket, mert azt mondták, ott fognak nekünk üzenni, ha következő héten is fennáll még a háborús helyzet. Nem szóltak, úgyhogy mentünk vissza tanulni. Hozzáteszem, a háború annyira közel volt, hogy még egy évig lehetett hallani. Este, mikor a város elcsendesült, a géppuska ropogás is hallatszott, de volt olyan, hogy a légvédelmi ágyúk mély dörgése délután is hallható volt a határhoz közel.
    Szóval az én véleményem az, hogy azt a gépet a horvátok lelőtték (hozzáteszem, ez az én véleményem, de amit fent leírtam, azt átéltem), aztán jött a politika, és mindent úgy alakított, ahogy nekik jó volt. Tudom, hogy én kamaszként másként éltem meg az eseményeket, mint a helyiek, de abszolút nem éreztem soha azt, hogy veszélyben lennénk. Sőt, a háború befejezése után Barcs olyat kaszált egy ideig a horvátok átjáró bevásárló turizmusából, hogy sokan emlegetik sztem még ma is azokat az arany időket:)
    Az egyik osztálytársunk apja akkoriban Taszáron volt pilóta. A légierőnk annyira volt felkészült – gép nem volt a levegőben akkor – hogy minden lezajlott már rég, mire odaértek. Egyébként azt is mesélte, hogy abban az időben rendszeres volt, hogy a háborúzó felek néha kicsit bekanyarodtak magyar területre mielőtt célra fordultak, ha a cél nagyon közel volt a határhoz.
    Egyébként meg ha a szerbek vagy a horvátok velünk akartak volna háborúzni, átlépik a határt, és meg sem állnak Bp-ig, az tuti. De nem akartak, mert nekik nem velünk volt bajuk, hanem egymással. Szóval fölösleges a para. Most sincs komoly hadseregünk, úgyhogy a radar minek, ha nincs amivel utána védekezhetnénk. Inkább adjuk ki megint az amerikaiaknak a reptereinket – kérdezzük csak meg a taszári/kaposvári embereket, mennyi pénzt tapsoltak el az amerikaiak, amíg ott hereveréltek.

  8. lenardmadrid szerint:

    Én is amellett érvelek, hogy kell az a a radarállomás. Hogy miért?Először is a Tubesen, ahol másodjára akarták építeni, nincs semmilyen természetvédelmi terület, még csak fákat se kellene kivágni. Úgy hallottam, néhány bazsarózsa miatt volt a nagy felháborodás, azt meg simán át lehet ültetni 100 méterrel odébb.Másodszor. Boszniában ugyebár a legnagyobb vallás az iszlám.Egy arab simán betud jutni oda a hülye Dzsihád-ja(szent háború)végett.Boszniától egy kis bombázó géppel alacsonyan repülve simán eljut Paksig, anélkül ,hogy észrevennék(Lásd Vári Gyula expilóta kísérlete). Ott szépen ledobja a kis terhét az atomerőműre és…

  9. bendegúz szerint:

    A fentieket két dologgal egészíteném ki.
    Egyrészt nem csak a szomszédos országok fölé nem látunk be rendesen, de a saját országunk fölött is rendes méretű fehér foltok vannak az 50m alatt repdeső gépek esetében.
    A másik, hogy ha folyamatosan látjuk is a légtérsértőt/támadót, oda is kellene érni. Kíváncsi lennék, hogy pl. egy Záhony vagy Sopron vagy akár Barcs térségében berepülő célt mennyi idő alatt lehet az egy szem kecskeméti reptérről elérni?