Az air traffic controllerek, vagyis a légiforgalmi irányítók nem egyidősek a repülés történetével. Az európai légiközlekedés kezdeti éveiben a gyér légi forgalom még nem követelte meg a légiforgalmi irányítás rendszerének kialakítását, a navigációt a pilóták vizuálisan végezték. A repülésért, az összeütközések elkerüléséért minden felelősség a repülőgépek személyzetét terhelte. A 20-as években még csak a szárnyait bontogatta a szakma, az irányítók kizárólag a le- és felszállást vezényelték. A mai értelemben vett légiforgalmi irányítói rendszer a radar technológia elterjedésével egy időben alakult ki a 40-es, 50-es években. A magyar légiforgalmi irányítás 1950 májusában lelt otthonra a ferihegyi Toronyban.

Magát a szakmát sokáig – részben szándékos – homály fedte. 1990-ig a légtérben a katonai repülések elsőbbséget élveztek, és a légiforgalmi irányítás ezer szállal kötődött a nemzetbiztonsághoz. A légiforgalmi irányítókat 1976-1990 között a Szovjetunióban képezték, és a felvételnek szigorú kritériumai voltak. Akkoriban az irányítás még két nyelven folyt: angolul és oroszul – az orosz gyakorlatilag a rendszerváltásig megmaradt. Szintén komoly változást hozott a rendszerben a légifolyosók megszüntetése: ma már a zárt légtereken kívül (pl. Paks, Budapest belvárosa, katonai gyakorló légterek, természetvédelmi területek) szabad a légtér!

1990 után a merev jelentkezési előírások is lazultak. Ma tulajdonképpen két feltételt kell teljesíteni a jelentkezőnek:: érettségi bizonyítvány és C-típusú középfokú angol nyelvvizsga szükséges. A felvételi procedúra viszont nagyon szigorú, de ez senkit se riasszon el, mert a készségekre, és nem a tárgyi tudásra kíváncsiak. Fehér Imre, a HungaroControl Zrt. kommunikációs vezetője szerint nem lehet előre tudni, kiben vannak meg azok a speciális képességek, amelyek alkalmassá tesznek valakit erre a szakmára. Ő azt tanácsolja, aki érez magában affinitást, menjen el, töltse ki a tesztet, és rögtön kiderül, lehet-e belőle irányító. A felvételi vizsgán a rövid távú memóriát, a számmemóriát, a döntési képességet, a térlátást, a monotónia- és stressztűrést, valamint a figyelemmegosztást nézik. Aki ezt egyszer elbukja, az soha többet nem vizsgázhat. Aki viszont megfelel, arra vár még egy orvosi és egy pszichológia vizsgálat, valamint egy felvételi interjú – ahol szintén rostálják a jelentkezőket. Évente átlagosan 10-15 hallgatót képeznek, a kétéves tanfolyam során tantermi, szimulátoros és munkahelyi képzésen kell részt venniük a leendő irányítóknak. Fehér Imre szerint, bár nincs felső korhatár, mégis inkább a huszonéveseknek érdemes jelentkezniük – 30 év fölött a szükséges készségek általában megkopnak.

Hogyan is néz ki maga a munka? A HungaroControl által biztosított légiforgalmi szolgáltatás az alábbi négyféle tevékenységre terjed ki: útvonalirányítás (az ország felett átrepülő járatok irányítása, ami a napi forgalom kb. 80 százaléka), közelkörzeti irányítás (a Ferihegyi repülőteret megközelítő és elhagyó repülők irányítása 80 kilométeres körzetben), a ferihegyi repülőtéri irányítás (a repülőtér forgalmának, valamint a le- és felszállásoknak az irányítása) és a körzeti repüléstájékoztatás (a nem ellenőrzött légtérben közlekedő repülők tájékoztatása). Az ellenőrzött légtér, a Ferihegyi repülőtér körzetének kivételével a 3000 méter feletti légteret jelenti, aki ennél alacsonyabban repül (pl. sportrepülő), az a saját felelősségére teszi, ebben a légtérben ugyanis a pilóták maguk felelnek az összeütközések elkerüléséért. A repüléstájékoztatók „csak” a repüléshez szükséges tájékoztatásokat (időjárási, légtér foglaltsági és a forgalmi adatok) biztosítják számukra.

Furcsa mód bele sem gondolunk, micsoda forgalom zajlik a fejünk felett, pedig a magyar légteret szezontól függően naponta 1500-2500 légijármű használja, ami éves szinten 600 ezer gépet jelent. Aki azonban irányító szeretne lenni, az jobban teszi, ha a gépek számát nem szorozza be az utasok számával…! Fehér Imre elmondása szerint volt már olyan eset, amikor valaki sikeresen elvégezte a tanfolyamot, de az első éles műszak után kiszállt, mert nem tudott megbirkózni a felelősséggel. „Persze az sem jó, ha valaki átesik a ló túloldalára és videojátékként éli meg a munkát, meg kell találni a középutat” – mondja.

A HungaroControl cégbemutató filmje

A repülés nemzetközileg elfogadott nyelve az angol, de ezen belül is van egy speciális nyelv, a fónia. Minden egyes parancshoz hozzárendelnek egy szót pont azért, hogy egy utasítást csak egyféleképpen lehessen kiadni. A szavakat úgy alakították ki, hogy még véletlenül se lehessen összekeverni vagy félreérteni a parancsot (például a five és a nine nagyon hasonló, ezért a nine-ból niner lett). Ezekből a parancsszavakból raknak össze egy angol mondatot, ami sem nem választékos, sem nem helyes nyelvtanilag, viszont összetéveszthetetlen. A legnagyobb forgalmat lebonyolító útvonalirányítás által ellenőrzött légteret a forgalom igényeinek megfelelően akár nyolc szektorra is fel lehet osztani, egy szektorban az összes ott tartózkodó gép ugyanazon a frekvencián kommunikál, vagyis minden pilóta hallja a többi gép utasítását is. Ebből kell kiszűrnie a pilótának a saját hívójelét és a neki szóló parancsot. „Előfordulhat, hogy nem az a gép ismétli vissza az utasítást, akinek szól, például azért, mert a hívójelük betűi egyformák, csak a számok különböznek. Ilyenkor az irányítónak kell észrevenni a hibát, nehogy egy másik gép hajtsa végre a manővert” – meséli Fehér Imre.

Lehet ezt a szakmát hosszú távon űzni? Nos, aki ezt a foglalkozást választja, az nagy valószínűséggel a nyugdíjba vonulásakor is alapvetően ugyanazt fogja csinálni, mint kezdőként. Lehet persze egy tapasztalt irányítóból oktató vagy csoportvezető, azonban e mellett ők is végeznek irányítói munkát, máskülönben elveszítenék a szakszolgálati engedélyüket. „Van olyan kollégánk, aki negyven éve itt dolgozik, de azért ez ritkaság. Mivel lehetőség van korkedvezményes nyugdíjba vonulásra, általában élnek is vele az irányítók” – mondja Fehér Imre. Külföldi munkát azonban bárki könnyen tud vállalni, az irányítás szabályai mindenhol egyformák, a nyelv is ugyanaz, csak az adott légtérre kell levizsgáznia a jelentkezőnek. A pénz miatt azonban nem éri meg elmenni más országba, mert a légiforgalmi irányítók itthon is nagyon szépen keresnek, a komoly felelősséggel járó munkát magas fizetéssel és sok béren kívüli juttatással honorálja a HungaroControl.

Forrás:

Privátbankár – Valentínyi Katalin