Lencsevégen sorozatunk e rendhagyó részében az egyik legszebb görög szigetet vizsgáljuk meg, természetesen főleg spotter szemszögből. A fantasztikus látványon, a jellegzetes kék tetős templomokon, az ízes görög konyhán és különleges borokon kívül vajon mire számíthat a kerozingőztől fűtött nyaraló a szigeten? Bizony nagy meglepetésekre.
Santorini egy kör alakú vulkanikus szigetcsoport az Égei-tenger déli részén, körülbelül 200 km-re Athéntól délkeletre. A sziget alapvetően egy irdatlan erejű vulkanikus robbanás maradványa, amely megsemmisítette a korabeli településeket az eredetileg egyetlen szigeten, és amely a jelenlegi geológiai kaldera kialakulásához vezetett. Látványos szépsége, és az élénk éjszakai élet a szigetet Európa egyik legvonzóbb turisztikai célpontjává tették. Az óriási, 12-szer 7 km méretű, nagyjából téglalap alakú központi lagúnát három oldalról 300 m magas, meredek sziklaszirtek veszik körül. A sziget a szirtektől lankásan ereszkedik az tengerbe.
Oké, ennyit a sablonszövegből, de miért érdekes ez számunkra?
Az első meglepetés leszállás után ér bennünket, miután beértünk a terminálépületbe. Mindenhol “no photo” feliratok és táblák fogadnak, és az idegenvezetők is külön hangsúlyozzák, hogy Santorini egyben katonai repülőtér is, és nagyon nem szeretik ha fotóznak a turisták a reptéren. Mint később kiderült, az a jobbik eset, ha csak simán elkobozzák a fotó apparátot.
A terminálépület nagyon pici, nagyjából három 737-es utasaival teljesen meg lehet tölteni. Az előtéren azért már több hely van, bár 4-5 gépnél több nem igazán szokott egy időben parkolni.
Santorinin az uralkodó széljárás miatt általában a 34R pályát szokták használni; azon ritka esetekben, mikor a szél 5 csomó alatt van, beengedik a gépeket a 16L-re is. Ebből következik ugye hogy két párhuzamos pályáról beszélünk, azonban a gyakorlatban csak a 16L/34R használatos, a 16R/34L inkább guruló gyanánt funkcionál.
A széljárásból adódóan az egyik legjobb hely a spottereknek Kamari városa, itt viszonylag olcsón lehet apartmanokat, hotelszobákat bérelni. A besikló gépek picit alacsonyabban érkeznek a strand fölé, mint Ferihegyen a 31R mögötti füves területen (!), a megszállottak számára tehát igazi csemegét nyújtanak. Az alacsonyabb árak nyilván ennek is köszönhetők – bár megmondom őszintén, engem soha nem zavart ha hajnalban Pratt és Whitney vagy épp Alison ébresztett.
Sokszor a publikált circling VOR/DME szerint jönnek a gépek a 34-es pályára, ami azért nagyon kellemes, mert bőven van idő előkészülni a fotózásukra. Az eljárás 3500 láb magasan kezdődik SNI felett (a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy kicsit magasabban mint 1000 méter, átrepülnek a reptér felett), majd 9 tengeri mérföldet repülnek, 126/135 fokra, és utána fordulnak csak pályairányba.
Kamarit tehát említettem, a kavicsos tengerpart gyakorlatilag egyetlen grandiózus leshely. Van azonban még egy hely, ahonnan nem mindennapi módon, felülről fotózhatjuk az érkező gépeket, ez pedig az ókori Thira, illetve a mellette magasodó 590 méter magas hegy (ami egyben a sziget legmagasabb pontja is). Thira (nem összetévesztendő a mai Firával, a fővárossal) Kamariból megközelíthető gyalogosan, robogóval/quaddal, illetve autóval is; egy izgalmas szerpentin vezet fel a romvároshoz. Ahogy egyre feljebb érünk, úgy tárul elénk a semmihez sem fogható panoráma, és egyre többet láthatunk a pár kilométerre fekvő reptérből is.
Akik elég elszántak, megmászhatják a magasabb csúcsot is (autóút csak “hátulról”, Pyrgosból vezet). Ez egyrészt közelebb van a reptérhez, másrészt még durvább ki(rá)látást biztosít. Érdemes azonban résen lenni, mivel a hegyen egy katonai támaszpont is helyet kapott, a szokásos “no photo” és hasonló táblákkal egyetemben. Éjszaka egyébként nagyon látványosan van kivilágítva.
És hogy milyen csemegékkel találkozhatunk Santorinin? Kezdjük a hétköznapi, Magyarországon is jól ismert madarakkal. Természetesen a két leggyakoribb típus a Boeing 737 és az Airbus “kisbusz” széria. Naponta láthatunk Bae-146-ost, MD-80-ast, és egyszer mintha egy réges régi DC-9 is elröppent volna felettünk. Dash Q400, ATR, kisebb légcsavaros madarak szintén napi vendégek.
Az utolsó képen az Embraer úgy tűnik, mintha éppen felszállna. A 16mm-es optika ennyit csal – a gép közvetlenül a küszöbnél járt, pár másodpercre a földet éréstől. A hátam mögött már a repülőtér szögesdrót kerítése volt. Jól megfigyelhető, hogy a bevezető fénysorok a reptéren kívül helyezkednek el. Érdekes egyébként, hogy maga a reptér egy kb. 5-6 méterrel magasabban fekszik, mint a környező utak, apartmanok, így pofonegyszerűen vették elejét a kerítésen való bekukucskálásoknak.
Oké, de ilyeneket Budapesten is lehet látni. Viszont mit szólnánk mondjuk egy Herculeshez, Lockheed Orionhozhoz, esetleg egy (vagy több) F-16-oshoz? Nem ritkák ezek sem errefelé, Herculest főleg gyakran látni. Megfordulnak még erre CL-215-ösök is, bár a jelenlétük sokszor egy közeli tűzvészre utal. Néhány éve a Falconokat kötelékben láttam elhúzni a sziget felett többször is, sajnos akkor épp nem volt nálam fényképezőgép.
Santorinihez az Aerosoft nemrég kiadott egy nagyon szép sceneryt, amely kizárólag FSX alá érhető el. Érdemes kipróbálni, aki járt már a szigeten annak különösen ismerős lesz a látvány, tényleg jól sikerült. FS2004 alá a Hellas Scenery Projecten belül van elérhető letöltés, ennek minősége persze nem éri el az Aerosoftét, de a defaultnál nagyságrendekkel jobb.
Természetesen a fentieken kívül is érdemes ellátogatni Santorini csodás szigetére. Görögországban, s talán a világon is egyedülálló látvány, hangulat fogad bennünket, s aki egyszer eljön ide, nagy eséllyel visszatér, annyira gyönyörű.
Hát bizony szerencséd volt! Görögország nem tartozik azon országok közé, ahol liberálisan kezelik a “szpotterkedést”! És azt hiszem enyhén fejeztem ki magam
Pont a közelmúltban foglalkoztak a témával az Aranysas, és bizony a kíváncsiskodó hamar egy őrszoba “vendégszeretetét” élvezheti! Talán a feszült görög-török helyzet miatt van a szigor! Gratulálok a képekhez! 😉
Ha bajszos nőket látsz a lakóhelyed környékén: a görög TSZ (NEM termelőszövetkezet! :D) berágott a képek miatt és nagy bajban vagy! 😉 😀
A képek nagyon jók lettek, külön köszönet az Orionért!
Aki hazajár Santorinire, előbb-utóbb megtalálja, honnan tud olyan fotókat készíteni, amik aztán itt láthatóak
Nagyszerű képek!
te… te… latens… te! …es meg ciket is irsz rola! fel vagyok haborodva! 😉