Tegnap látott napvilágot a hír, miszerint Finnország két Mi-8 típusú helikoptert és alkatrészeket ad át a Magyar Légierő részére, várhatóan áprilisban le is bonyolódik a szállítás. Korábban már foglalkoztunk, a magyar szállítóhelikopter flotta állapotával, ami enyhén szólva sem nevezhető rózsásnak. A két helikopter egy új feladat előszelét kavarja fel, mivel az új szerzeményeket az un. Többnemzeti Helikopter Kezdeményezés (MHI) részeként ajánlotta fel Finnország, amelynek nem titkolt célja a NATO afganisztáni műveleteinek támogatása.
A magyar helikopteres szerepvállalás kérdése, már évek óta napirenden van, talán ennek tudható be a két Mi-17-esünk modernizációja is, amely lehetővé teszi az éjjellátó készülékek (NVG) alkalmazását. A gépek jelenlegi képessége és személyzetük gyakorlási lehetőségei, jelenleg nem érik el a harctéri alkalmazáshoz szükséges minimumot, bár apró lépések már történtek. A magyar helikopterek nem rendelkeznek – ma már nélkülözhetetlen – korszerű önvédelmi, illetve infravörös képalkotó rendszerrel sem (FLIR). Miért elégtelen az NVG rendszer önmagában? Mivel az NVG-vel csak a táj maradékfény álltal megvilágított képét látja a személyzet, egy bozótba elrejtőzött vállról indítható rakétával rendelkező katonát/gerillát már nem. FLIR rendszerrel nem lenne probléma az ilyen azonosítás sem, de ez csak egy példa a számtalan előny közül.
Milyen kérdéseket vet fel a két helikopter érkezése? Bárhonnan is nézzük, ezzel a lépéssel a honvédelmi vezetés elismeri, hogy a jelenlegi gépállomány mellett, nem lenne lehetséges az afganisztáni szerepvállalás, anélkül hogy az itthon maradt helikopterekkel biztonságosan el tudnák látni a hazai feladatokat. Még nem egyértelmű, hogy a ISAF feladataiban való részvételt, milyen típussal hajtjuk végre majd? Kézen fekvő lenne, hogy a két részlegesen modernizált Mi-17N gépen végeznének egy harctéri körülményekhez optimalizált átalakítást – illetve nagyjavítást-, természetesen a személyzet felkészítésével párhuzamosan és ezek a gépek kerülnének ki Afganisztánba. Viszont ez a verzió is felvet egy nagyon súlyos kérdést.
Ha a “csúcstechnikát” kiküldjük külföldre, akkor mi marad itthon? Devecser, Kolontár… feltételezem mindenki a szörnyű tragédiával köti össze a két település nevét. Az iszapömlés áldozatainak sötétedés utáni gyors evakuálása nem lett volna lehetséges (Vörösiszap katasztrófa – Utolsó figyelmeztetés!), ha nincs ott az NVG képességgel rendelkező helikopter. Az afgán missziótól független, megdöbbentő tény, hogy a nemzetközi szerződések alapján üzemelő katonai kutató mentő szolgálat szolnoki és pápai helikopterei sem képesek mindig olyan mélységű éjszakai tevékenységre, mint amit Devecserben is láthattunk. A válasz kijózanító: nincs kellő számú megfelelő felszereltségű gép a feladat végrehajtásához.
Mielőtt bárki, politikai hangulatkeltéssel vádolna meg minket, annak örömmel (?) jelenthetem, hogy az előző kormányzati ciklusok alatt sem tettek, érdemi lépéseket a szállítóhelikopter flotta problémáinak megoldása felé és ez a tendencia úgy tűnik tovább folytatódik. Alapvető probléma, hogy “szeretett” politikusaink – párttól függetlenül – nem tudnak felmutatni egy hosszútávú, minden politikai erő által elfogadott, több kormányzati cikluson átívelő, szakmai alapokon nyugvó stratégiát, amely maradéktalanul megfogalmazza a Honvédelemmel szemben támasztott hazai, európai, NATO követelményeket.
Szöveg: Pap Ferenc
Fotó: honvedelem.hu
Tekinthetünk úgy is erre a “mentőkötélre”, mint egyfajta rokoni segítségre.
Nem az éjjellátós 703 és 705 Mi-17N megy ki. Ezekben kevés a még repülhető repidő. Így a legnagyobb valószínűség szerint biztosan megy a (frissen felújított) 704, emellett még a felújításra váró 702 menne. De nem kizárt a 701 kiküldése sem. (Attól függ, hogy jelenleg a Jurrasic park gépállományát képező, 702 fel lesz-e újítva.) A 706 és a 707, noha magassági hajtóművel van szerelve, ennek ellenére nem valószínű, hogy kirepül, mert ezek meg tényleges harci feladatokra nem alkalmasak + csak Mi-8-ról örökölt trapéz-függesztési pontjuk van!
mit jelent a magassagi hajtomu? par mondtaot irhatna aki benne van a temaban
A Mi-17PP-kről akkor bővebb információk, érdekességek.
Magassági hajtómű?
A sima Mi-17-eseinkben TV-3-117MT van, míg a PP-kben TV-3-117VM van. Ezek jellemzője, hogy még (noha a gépek a maximális felszállósúly körül mozogtak), mégis sokkal jobban muzsikáltak 4500-5000 m magasan is. Nem haltak meg mint a sima 17-esek.
Ezért volt az, hogy szentkirályon a speciális nagy magasságú, ejtőernyős ugrásokat is ebből hajtottak végre.
Amúgy a többi 17-eshez képest ezeknek már négycsatos, PPU-val (méhsejtszerkezetű, penopoliuretán szivaccsal) ellátott üzemanyagtankjaik vannak.
A 706-os teherszállítóvá alakítva. Fotók:
http://www.freeweb.hu/harcihel.....epules.php