Kerozingőzös Portál

Egy közösség a repülés szerelmeseinek. Hírek, információk a polgári és katonai repülés világából, naponta!

Tegnap látott napvilágot a hír, miszerint Finnország két Mi-8 típusú helikoptert és alkatrészeket ad át a Magyar Légierő részére, várhatóan áprilisban le is bonyolódik a szállítás. Korábban már foglalkoztunk, a magyar szállítóhelikopter flotta állapotával, ami enyhén szólva sem nevezhető rózsásnak. A két helikopter egy új feladat előszelét kavarja fel, mivel az új szerzeményeket az un. Többnemzeti Helikopter Kezdeményezés (MHI) részeként ajánlotta fel Finnország, amelynek nem titkolt célja a NATO afganisztáni műveleteinek támogatása.

A magyar helikopteres  szerepvállalás kérdése, már évek óta napirenden van, talán ennek tudható be a két Mi-17-esünk modernizációja is, amely lehetővé teszi az éjjellátó készülékek (NVG) alkalmazását. A gépek jelenlegi képessége és személyzetük  gyakorlási lehetőségei, jelenleg nem érik el a harctéri alkalmazáshoz szükséges minimumot, bár apró lépések már történtek. A magyar helikopterek nem rendelkeznek – ma már nélkülözhetetlen – korszerű önvédelmi, illetve infravörös képalkotó rendszerrel sem (FLIR). Miért elégtelen az NVG rendszer önmagában? Mivel az NVG-vel csak a táj maradékfény álltal megvilágított képét látja a személyzet, egy bozótba elrejtőzött vállról indítható rakétával rendelkező katonát/gerillát már nem. FLIR rendszerrel nem lenne probléma az ilyen azonosítás sem, de ez csak egy példa a számtalan előny közül.

Egy magyar Mi-17-es NVG kompatibilis műszerfal világítása

Milyen kérdéseket vet fel a két helikopter érkezése? Bárhonnan is nézzük, ezzel a lépéssel a honvédelmi vezetés elismeri, hogy a jelenlegi gépállomány mellett, nem lenne lehetséges az afganisztáni szerepvállalás, anélkül hogy az itthon maradt helikopterekkel biztonságosan el tudnák látni a hazai feladatokat. Még nem egyértelmű, hogy a ISAF feladataiban való részvételt, milyen típussal hajtjuk végre majd? Kézen fekvő lenne, hogy a két részlegesen modernizált Mi-17N gépen végeznének egy harctéri körülményekhez optimalizált átalakítást – illetve nagyjavítást-, természetesen a személyzet felkészítésével párhuzamosan és ezek a gépek kerülnének ki Afganisztánba. Viszont ez a verzió is felvet egy nagyon súlyos kérdést.

Ha a “csúcstechnikát” kiküldjük külföldre, akkor mi marad itthon? Devecser, Kolontár… feltételezem mindenki a szörnyű tragédiával köti össze a két település nevét. Az iszapömlés áldozatainak sötétedés utáni gyors evakuálása nem lett volna lehetséges (Vörösiszap katasztrófa – Utolsó figyelmeztetés!), ha nincs ott az NVG képességgel rendelkező helikopter. Az afgán missziótól független, megdöbbentő tény, hogy a nemzetközi szerződések alapján üzemelő katonai kutató mentő szolgálat szolnoki és pápai helikopterei sem képesek mindig olyan mélységű éjszakai tevékenységre, mint amit Devecserben is láthattunk.  A válasz kijózanító: nincs kellő számú megfelelő felszereltségű gép a feladat végrehajtásához.

Ipari katasztrófa vagy árvíz esetén ma már nélkülözhetetlen egy jól felszerelt helikopter

Mielőtt bárki, politikai hangulatkeltéssel vádolna meg minket, annak örömmel (?) jelenthetem, hogy az előző kormányzati ciklusok alatt sem tettek, érdemi lépéseket a szállítóhelikopter flotta problémáinak megoldása felé és ez a tendencia úgy tűnik tovább folytatódik. Alapvető probléma, hogy “szeretett” politikusaink – párttól függetlenül – nem tudnak felmutatni egy hosszútávú, minden politikai erő által elfogadott, több kormányzati cikluson átívelő, szakmai alapokon nyugvó stratégiát, amely maradéktalanul megfogalmazza  a Honvédelemmel szemben támasztott hazai, európai, NATO követelményeket.

Szöveg: Pap Ferenc

Fotó: honvedelem.hu

  

4 hozzászólás: “Magyar felségjelű helikopterek Afganisztán egén, avagy a finn mentőkötél”

  1. balzolt007 szerint:

    Tekinthetünk úgy is erre a “mentőkötélre”, mint egyfajta rokoni segítségre.

  2. Horváth Bence szerint:

    Nem az éjjellátós 703 és 705 Mi-17N megy ki. Ezekben kevés a még repülhető repidő. Így a legnagyobb valószínűség szerint biztosan megy a (frissen felújított) 704, emellett még a felújításra váró 702 menne. De nem kizárt a 701 kiküldése sem. (Attól függ, hogy jelenleg a Jurrasic park gépállományát képező, 702 fel lesz-e újítva.) A 706 és a 707, noha magassági hajtóművel van szerelve, ennek ellenére nem valószínű, hogy kirepül, mert ezek meg tényleges harci feladatokra nem alkalmasak + csak Mi-8-ról örökölt trapéz-függesztési pontjuk van!

  3. epox szerint:

    mit jelent a magassagi hajtomu? par mondtaot irhatna aki benne van a temaban

  4. Horváth Bence szerint:

    A Mi-17PP-kről akkor bővebb információk, érdekességek.
    Magassági hajtómű?
    A sima Mi-17-eseinkben TV-3-117MT van, míg a PP-kben TV-3-117VM van. Ezek jellemzője, hogy még (noha a gépek a maximális felszállósúly körül mozogtak), mégis sokkal jobban muzsikáltak 4500-5000 m magasan is. Nem haltak meg mint a sima 17-esek.
    Ezért volt az, hogy szentkirályon a speciális nagy magasságú, ejtőernyős ugrásokat is ebből hajtottak végre.

    Amúgy a többi 17-eshez képest ezeknek már négycsatos, PPU-val (méhsejtszerkezetű, penopoliuretán szivaccsal) ellátott üzemanyagtankjaik vannak.

    A 706-os teherszállítóvá alakítva. Fotók:
    http://www.freeweb.hu/harcihel.....epules.php