Kerozingőzös Portál

Egy közösség a repülés szerelmeseinek. Hírek, információk a polgári és katonai repülés világából, naponta!

2016. november 17-én ünnepélyes keretek közt, a magyar nemzeti színű szalag átvágásával jelképesen nyitották meg a SAC Program egy újabb mérföldkövét jelentő hangár komplexumot. A hangár és a hozzá tartozó számos létesítmény a jövőben nagy mértékben megkönnyíti a C-17-es nehéz szállítórepülőgépeken elvégezendő esedékes javítási és karbantartási munkálatokat, valamint elősegíti a SAC Programban érintett szervezetek közti hatékonyabb együttműködést.

1999-ben a NATO washingtoni csúcsértekezletén megfogalmazták a problémát, mely szerint némely szövetséges ország viszonylag korlátozott képességekkel rendelkezik az erők gyors és nagy távolságú mozgatása vonatkozásában. A probléma megoldása érdekében a NATO olyan gyorsan, bárhol bevethető katonai képességek létrehozása mellett határozta el magát, amelyek egyaránt szolgálják a NATO és az EU katonai válságkezelési törekvéseit. Hazánk 2006-ban csatlakozott a kezdeményezéshez, és később részt is vállalt a beszerzendő szállítórepülőgépek finanszírozásában. A költségek ily módon történő megosztása olyan lehetőségekhez juttatta az egyes országokat, amelyekre azok nemzetgazdasági okokból egyedül nem képesek szert tenni.

74 tonnát bármikor bárhová

2008 szeptemberében, a SAC MoU (SAC Memorandum of Understanding – Egyetértési Nyilatkozat) aláírásával, 12 nemzet létrehozta a Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) programot, amely egy független, többnemzeti együttműködés. Lényege abban áll, hogy kiemelt fontosságú légiszállítási képességeket biztosít az abban résztvevő 12 nemzetállam számára. A repülőgépeket a HAW üzemelteti, a tulajdonjogot felettük és a hozzájuk tartozó kiszolgáló eszközök felett pedig a NAMP (NATO Airlift Management Programme – NATO Légiszállítást Kezelő Program) gyakorolja, amelynek pápai szervezete a NAM PO (NATO Airlift Management Programme Office – NATO Légiszállítást Kezelő Program Iroda).

A SAC flotta 2016 augusztusában érte el a 20000. repült órát

A SAC Programot minimum 30 éves időtartamra tervezték, a hosszútávú terveknek megfelelően a program folyamatosan keresi a lehetőségeket a bővülésre. A hangár komplexum létrehozása a SAC sikertörténetének egy dicső momentuma. Európában összesen két, speciálisan a C-17-eshez épített hangár található. Az egyik Nagy-Britanniában, a másik pedig immáron nálunk, Pápán. Fontos kiemelni, hogy a hangárban bármely repülőgéptípuson elvégezhetők a szükséges javítási munkálatok (feltéve ha befér, és van jogosultság a típus javításához), azonban a NAM PO, mint tulajdonos privilégiuma eldönteni azt, hogy engedélyezi-e adott esetben egy meghibásodott idegen repülőgép javítását. A Boeing szakemberei ugyanis a NAM PO eszközeit használják, és alapesetben a szerződés értelmében csak és kizárólag a SAC három C-17-esét szervizelhetik.

Ismeretes, hogy 3 db  C-17-es nehéz szállítórepülőgép használja hazai pályaként a pápai betont és a Bázisrepülőtér létesítményeit. A gépek 2009 óta állnak a stratégiai légiszállítások szolgálatában, és a világ egyetlen többnemzeti, C-17-est üzemeltető alakulata, a HAW (Heavy Airlift Wing – Nehéz Légiszállító Ezred) alkalmazásában. A repülőgépek 2014/15-ben, ötéves üzemeltetést követően ütemezett nagyjavításon estek át, amelyet a Texas állambeli San Antonioban végeztek el.

A repülőgépek a világ számos tájára elvitték már a magyar nemzeti színeket, és Pápa város nevét

A repülőgépeknek – méretük végett – meglehetősen mostoha körülmények közt, a szabadban kell(ett) tölteniük a szolgálati idejüket, hiszen a C-17 nem az a repülőgép, amelyet bármely hangár sarkába be lehet suvasztani, mint egy Cessnát. A méret egy dolog, a másik a repülőgép tömege miatt szükséges nagy teherbírású stabil talaj, ami speciális burkolatot és alapozást igényel.

A C-17-esek karbantartását, “egyszerűbb” beavatkozást igénylő meghibásodásaiknak javítását, és a repülőgépek, valamint a berendezéseik időszakos műszaki átvizsgálását meghatározott részletességig a Boeing szakemberei végzik Pápán. Szintén a Boeing felel a tartalékalkatrészek rendelkezésre állásáért, és azok beszerzéséért, és végzi a gépek állóhelyen történő karbantartását, kiszolgálását. A 9200 nm-es hangárban az időjárás és a természet egyéb befolyásoló hatásaitól függetlenül a nap bármely szakában elvégezhetők az állapotellenőrzési, javítási és karbantartási műveletek. Ez növeli a repülőgépek rendelkezésre állási idejét, és nem utolsó sorban komfortosabbá teszi a Boeing dolgozóinak mindennapos munkáját. Az elmúlt években a repülőgépeken Pápán végzett munkák azon részénél, amelyeknél nem volt lehetőség az adott egység műhelyben történő javítására, az apronon történő szereléskor különös tekintettel kellett lenni az időjárásra, hiszen például az üzemanyag-rendszer megbontása, vagy egy nagyobb felület festése közben érkező zápor több, mint kellemetlen. Mindemellett ezentúl Pápán – a kivételektől eltekintve – olyan műveletek is elvégezhetők lesznek, amelyek miatt korábban Amerikába kellett repülni a gépeket, ami nyilvánvalóan tetemes költségekkel járt túl azon, hogy a repülőgépek távollétükben nem tudtak a SAC számára szállítási feladatokat teljesíteni.

Íme a hangár, a jobb érzékeltetés kedvéért néhány panorámaképen (kattintásra nagyítható):

A hangár komplexum (hangár, műhelyek, raktárak, irodák, eszköztárolók, közművek) megvalósítási tanulmányának elfogadásától a létesítmény használatba vételéig mintegy 4 év telt el. Az építés három fázisból állt:

  1. Helyszín előkészítés és a régi épületek lebontása. Mintegy 8000 köbméter vasbetont kellett lebontani, amely egykoron a vadászrepülőgépek védett tárolóját alkotta. A munkát a Market ZRt. végezte
  2. SAC Hangár Komplexum S02, S03, S04 jelű épületek. Raktár és karbantartó épület, irodaépület, közművek, és az azokhoz tartozó utak megépítése.
  3. SAC Hangár Komplexum építése S01 jelű épület. A multifunkcionális hangár és a kapcsolódó utak és közművek építése. A KÉSZ Építő és Szerelő ZRt kivitelezte a 2. és a 3. fázis munkálatait.

(Ugyan nem ezen projekt részeként készült, de azért ne feledkezzünk meg a tavaly felépített korszerű irányítótoronyról sem, amely a magasságával immáron uralja a repteret.)

41 méter magas a torony, ezáltal a Pápai medence egyik legmagasabb épülete is

A hangár komplexum teljes kiépítési költsége hozzávetőlegesen 9,5 milliárd Forintot tett ki. Az építkezésen naponta átlagosan 200-300 ember dolgozott, a legmunkaigényesebb időszakban azonban előfordult, hogy egyszerre 600 is.

A komplexum a nyugati oldalról nézve

A komplexum túl azon, hogy nagymértékben kedvez a repülőgépek karbantartásának, helyt ad a SAC Program dolgozóinak is. Az újonnan átadott létesítménynek köszönhetően – az elmúlt 7 év gyakorlatával szemben – egymástól néhány lépésnyire végezik a mindennapi munkájukat az együttműködő szervezetek (HAW, NAM PO, Boeing, MH PBRT), nem pedig kilométerekre egymástól a bázison belül. A jó együttműködés pedig alapfeltétele a hatékony munkavégzésnek.

S02 jelű raktár

A hangár rajza

Nagy hangár nagy repülőgépnek. A C-17-es T vezérsíkja csaknem 17 méter magas. Ahhoz, hogy dolgozni is lehessen felette és a gépészeti berendezések is elférjenek plusz néhány méter belmagasság szükséges

A hangár oldalain azok a műhelyek helyezkednek el, ahol az alkatrészeket javítják

A hangár hatalmas gyorskapuit elektromotorok nyitják és zárják, a folyamat nyomon követhető a kapunyitó képernyőjén

A hangár komplexum megnyitó ünnepségén a SAC Program valamennyi érintett dolgozója, és tisztségviselője részt vett. A tervezést, kivitelezést végző vállalatok képviselői, a NAMP menedzsere, a HAW parancsnoka egy-egy néhány perces beszédben foglalta össze saját szempontjai szerint a beruházás jelentőségét, pozitívumait.

Szalados László a KÉSZ Építő és Szerelő ZRt. vezérigazgatója. A KÉSZ ZRt. kivitelezte többek közt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér SkyCourt épületét, és végezte a budapesti Kossuth tér rekonstrukcióját is

Wiek Noldus, NAMP Manager

Trevor Nitz ezredes, a 12 nemzet katonáiból álló Nehéz Légiszállító Ezred parancsnoka. Karrierje során a C-21A (Learjet 35 katonai változata) típus oktató kapitányából vált a C-17A oktató, vizsgáztató, majd főpilótájává az Amerikai Légierő kötelékében

A hangár komplexumot a szalag átvágásával jelképesen nyitották meg

A nagy pillanathoz a zenei aláfestést a Magyar Légierő Zenekara nyújtotta

A kivitelező, tervező, műszaki ellenőr elismerésben részesült

A ceremóniát követően egy rövid C-17 képességbemutató következett, amelynek első részeként svéd ejtőernyősök ugrottak a bázistól nyugatra kb. 6000 láb magasból, ahol akkor -10 fok volt

Majd a hangár előtt földet értek

Leérkezve elfoglalták pozíciójukat

A bemutató a C-17-es taktikai teherdobási képességének szemléltetésével folytatódott

Körülbelül 300 méteres magasságból érkeztek a csomagok a pálya és a gurulóút közti füves területre. A műholdas képek alapján durva becsléssel egy 800×400 méteres terület állt ehhez rendelkezésre

A képesség létfontosságú olyan műveletek végrehajtásánál, ahol nincs lehetőség a leszállásra, de az utánpótlást el kell juttatni a csapatokhoz. Jelen esetben palettázott hordók ereszkedtek le

Nem hivatalos forrás szerint december 6-ára, egy magát felfedni nem kívánó, finn állampolgár mindhárom pápai C-17-es repülőgépet kibérelte légi teherdobás céljából. Szerkesztőségünkbe a cikk elkészültéig egyelőre nem érkezett meghívó erre az eseményre…:)

És ha már teherdobás, íme egy rakodáshoz használt cargo high loader, rajta egy palettázott terepjáróval, ejtőernyővel, és a földet érést tompító méhsejtes papírlemezzel. A hordós paletta megegyezik a repülőgépből ledobott csomagokkal

Jobban körülnézve a hangárban láthatunk még néhány érdekességet.

Konyha palettán. Amikor a C-17-es utasokat szállít (például missziós váltások alkalmával), palettán konyha, WC-k, széksorok rögzíthetők a padlóhoz

Jégtelenítő autó, a téli üzem elengedhetetlen tartozéka

Nem csak a földön láthatók érdekességek, a hangár mennyezetén sárgás színű vezetősínek találhatók keresztben és hosszában. A repülőgép tetején, nagy magasságban végzett munkák során a Boeing szakemberei be tudják kötni magukat, így biztonságosan dolgozhatnak

A piros és fekete csővezetékeken keresztül tűz esetén oltó és hűtőfolyadék érkezik. Utóbbi a tető hűtését szolgálja

A feltekert fekete tömlők légelszívók. Festéskor, illetve az üzemanyagrendszer megbontásakor a keletkező gyúlékony gőzöket hivatott kivezetni a hangárból

Itt a habbal oltó rendszer egyik habgenerátora látható. A piros csövön keresztül vízzel kevert habképző anyag ömlik a perforált lemezre, amitől buborékok képződnek. Tűz esetén néhány másodpercen belül beindul a habképzés, és kevesebb, mint egy percen belül a hangár több méter magas habbal töltődik fel

A habbal való oltás azért hatékonyabb a vízzel aló oltásnál, mert a hab sűrűsége kisebb a kerozinénál és a többi kőolajszármazékénál, ezért mindenképp a lángoló anyag fölé kerül zárt réteget képezve, így gyorsan kioltja a lángokat. A hangárban történő munkavégzés során rendkívül kell ügyelni arra, nehogy véletlenül aktiválják a rendszert, mert a habnak egy hétre van szüksége ahhoz, hogy semmivé váljon.

A klíma berendezés egyik befúvó csöve

A C-17-eshez ilyen masszív emelőkre van szükség

A Boeing festést és mosást is végez. A keletkező folyadékokat ilyen lefolyók vezetik el

Agresszív szerrel való beszennyeződés (pl. hidraulika folyadék) esetére azonnali zuhanyzási lehetőség található a hangárban.(Az elektromos vezeték nem a zuhanyzó állandó tartozéka.)

Repülőgép földelési pont

Mint már említésre került, a hangárhoz műhelyek tartoznak. Ez a kerekeké. A kép közepén új orrfutó kerekek, jobbra pedig használt gumiköpenyű főfutó kerekek

Lemez és kompozit javítására is van lehetőség. Íme a műhely, ahol épp egy hajtómű szívócsatornát (engine nose cowling) láthatunk megannyi speciális gép társaságában

A Stratégiai Légiszállítási Képesség Program tehát lendületesen halad, és a hangár komplexum által elérhető megtakarításoknak köszönhetően a jövőben jelentős működési költségcsökkenés formájában íródik jóvá a beruházás.

A bázisra látogatni manapság felér egy időutazással, hiszen a vasbeton repülőgép tárolók mellett még azokon a betonlapokon gurulhatunk el a high-tech hangárig, amelyeken egykor Uralokkal MiG-eket vontattak az indító zónába.

Fotó és szöveg: Bálint Ferenc

  

2 hozzászólás: “Átadták a C-17 típusspecifikus hangárt Pápán, avagy tető alatt a Big Mac”

  1. Csáky Sándor szerint:

    Nagyon örülök, hogy ez a létesítmény Magyarországon, és ezen belül Pápán jött létre. Az M1 már röviden megemlítette, de érdekes olvasni Bálint Ferenc részletes leírását és látni remek képeit.

    • Tushka szerint:

      Köszönöm,
      nagyon szerencsések vagyunk, hogy ez a program nálunk valósul meg. Minimum 30 évre tervezték, és az első hét évében már olyan fejlesztések valósultak meg, amelyek példa nélküliek. A bővítések folyamatosak, további fejlesztések várhatók.
      Feri