Napjainkban a legnagyobb figyelem – nem meglepő módon – az ukrajnai eseményeket kíséri: az egész világ feszült figyelemmel lesi, hogy lőni kezdik-e egymást az oroszok és az ukránok, illetve, hogy a háttérben az Ukrajnáért folyó harcot ki nyeri. A tét nem kicsi, ugyanis lényegében arról van szó, hogy így vagy úgy, de Oroszország újra “beszabályozza-e” az Egyesült Államokat (és mellékesen az EU-t és a NATO-t) a határai közelében vagy ellenkezőleg, a rövidebbet húzza. Ez egyben egy esetlegesen újra kétpólusú világrend létrejöttét jelentené – és akkor a nevető harmadik Kínáról még szó sem esett. Természetesen mindezekből sokan már messzemenő következetetéseket vonnak le már most is, így az aggódásra hajlamosak nem árt, ha benéznek a spájzukba, hogy nincs-e ott véletlenül pár “udvarias zöld ember”, akik oroszul rosszul beszélnek magyarul…

Az eseményekre számos háttérmagyarázat született már, némelyik egyértelműen az ukránokat igyekszik beállítani szegény és szerencsétlen áldozatnak, más magyarázatok Oroszországot magasztalják az egekig, megint mások a nyugati országokat és szövetségeket dicsőítik ilyen-olyan megfontolásokból vagy logikák alapján. Mi inkább arra szavazunk, hogy ebben a témában nincsenek jó fiúk, így tovább fokoznánk a zavart egy újabb – szándékaink szerint objektív(ebb) – verzióval, annak ellenére is, hogy nem vagyunk a téma szakértői és a bölcsek köve sincs a zsebünkben…

A bejegyzés itt folytatódik »