És eljött az idő, amikor gyakorlatilag vegetál az európai légiközlekedés. Legalábbis felnézve a tiszta égre akár órák telnek el anélkül, hogy (az üvegtesti homályon kívül) egyetlen átrepülőt is megpillantanánk ott, ahol korábban ötpercenként karcoltak fehér csíkokat a kék égboltra valamelyik közel-keleti olajnagyhatalom légitársaságának szélestörzsű gépei. Miután sem szpotterkedésre, sem átrepülők távcsövezésére nem lehet kihasználni az extra szabadidőt, amit a járványhelyzet teremtett, muszáj a talonba nézni, úgymond mi az ami némi pótlékot jelenthet ezekben az időkben.
Mindig izgalommal teli érzés, ha új könyv kerül kiadásra a magyar katonai repülés világából. Most sem volt ez másként, hiszen sok szempontból érdekes, meghatározó típusról kaphatunk értékes információkat Brandt Gyula hiánypótló könyvéből. Nagyon is aktuális a téma, hiszen az idei évben ismét a levegőben láthatjuk a Mi-24-es harci helikoptereket magyar felségjellel, így érdemes felfrissíteni a típussal kapcsolatos ismereteinket. A bejegyzés itt folytatódik »
Célozd meg a Holdat! Még ha elhibázod is, a csillagok közt landolsz. A gyakran idézett szavak kétségkívül motivációs erővel bírnak. Sajátos értelmezésben annyit jelentenek, hogy merj belevágni valami grandiózusba, és még ha nem is sikerül mindent úgy véghez vinni ahogy azt eltervezted, az eredmény így is fantasztikus lesz.
Moszkvai életem 23. napján a Szovjetunió Fegyveres Erőinek Központi Múzeumát látogattam meg. A múzeum büszkélkedhet néhány kiállított repülőgéppel, sőt történelmi jelentőségű “relikviát” is őriz. Ezért úgy döntöttem, hogy egy rövidebb képes beszámoló formájában a pezsgő levegő és a kormozó hajtóművek közé beillesztem ezt a posztot. A bejegyzés itt folytatódik »
2014 áprilisában végre hótaposó nélkül is útnak mertem indulni Moszkva környéki fotózásaimra. Orosz ismerősöm javasolta, hogy nézzük meg Monyinóban az Orosz Föderáció Légierejének Központi Múzeumát, mert ott rengeteg történelmi jelentőségű gép található, köztük olyanok, amelyekből egyetlen, vagy nagyon kevés példány épült. Szóval repülésrajongóknak legalább annyira kihagyhatatlan a múzeum, mint a vodka a péntek esti moszkvai összejövetelekből. A bejegyzés itt folytatódik »
2016. július 10-én, rekkenő hőségben, fehér gumifüst kíséretében ért földet Sármelléken a UTair 865-ös járata, amely november 6-ig menetrend szerint közlekedik Moszkva (VKO) és Sármellék közt. A nyitójárat érkezését a Kerozingőzös Portál testközelből figyelhette. Az orosz-magyar turizmusról és a járat indításának hátteréről a 1000 Út Utazási Iroda igazgatója adott számunkra részletes tájékoztatást. A bejegyzés itt folytatódik »
Vajon milyen bevezetőt kellene írni egy olyan sztorihoz, amely a magyar, és immáron az orosz repülés történetének is egy-egy keserű pillanatát idézi? Panaszosat? Reményt adót? Nosztalgikusat? Közömböset? Szubjektívet? Bármelyiket választhatnám, mert bennem, mint elkötelezett repülésrajongóban különféle színezetű érzések kavarognak, amikor a Malévre és a Transaerora gondolok. Sokan lehetünk ezzel így Magyarországon, Oroszországban, vagy szerte a világon. Mégis, azt kívánom, hogy az alábbi sorokon keresztül ne csak a leállás utáni döbbenet, hanem a repülés, az utazás minden izgalma és élménye is jusson el a Kerozingőzös Portál olvasóihoz. A bejegyzés itt folytatódik »
A gazovaja promislennoszty (gázipar) hallatán nem mindenki gondol egyből a Gazpromra, pedig a kifejezés mára szinte egybeforrt az orosz energetikai óriásvállalattal. A Gazprom egy globális energiaipari vállalat, amely nem csak földgáz, hanem kőolaj kitermelésével, feldolgozásával, szállításával, raktározásával és értékesítésével is foglalkozik. A vállalat tevékenysége rendkívüli térbeli kiterjedéssel rendelkezik, éppen ezért a Gazprom egyik leányvállalata, a Gazpromavia azzal a céllal került létrehozásra, hogy a távolságokat könnyedén hidalhassák át, legyen szó a munkások napi ingázásáról, üzleti utakról, vagy csővezetékek légi ellenőrzéséről. Lássuk most a Gazpromavia flottájának egy keresztmetszetét! A bejegyzés itt folytatódik »
Ki (ne) gondolná, hogy Oroszország az állami célú repülések végrehajtására külön flottával rendelkezik? Szám szerint 57+ repülőgép szolgál az Orosz Föderáció elnökének, kormányfőjének és az állam egyéb magas beosztású személyeinek légi szállítására. Ez az alakulat a SzLO (azaz akinek így többet mond a Специальный Лётный Отряд – Önálló Repülő Osztag). Vagy lényegre törően csak „Putyin Airlines”. Az alakulat azonban nem csak a nevében különleges, hogy ez miért van így, arról ígérem a továbbiakban átfogó képet kap a cikk olvasója. A bejegyzés itt folytatódik »