Kerozingőzös Portál

Egy közösség a repülés szerelmeseinek. Hírek, információk a polgári és katonai repülés világából, naponta!

Nem is olyan régen, 2012. végén kósza pletykák merültek fel magyar hírekben arra vonatkozóan, hogy a 2013-as kecskeméti repülőnapon egy orosz Szu-27-es is tiszteletét teszi. Kevésbé tájékozottak kérdezhetnék, hogy mi ebben a nagy kunszt, hiszen az előzőn is volt már Flanker? Nos, mondjuk az, hogy az ukrán volt, ez meg mégiscsak orosz lenne. (Ahogy a pálinka kizárólag magyar pálinkaként az igazi, úgy a Szuhojok és MiG-ek kizárólag orosz színekben azok. Na jó, magyar felségjellel is igen jók, természetesen.) Ezek után röppent fel a hír, hogy a repülőnap sztárvendégének státuszából az orosz “Zsuravlik” már ki is esett. Fanatikus repülésrajongók tudják, hogy bemutatók keretében egy Flanker ellenfele csak és kizárólag két (vagy több) Flanker lehet, így nem csekély örömet okozott a hír, miszerint az orosz nagyvast nem akárkik fosztották meg a tróntól, hanem egyenesen maguk az Orosz Lovagok.

A bejegyzés itt folytatódik »

Többször is felmerült már ennek a posztnak a megírása, de sajnos a sors úgy hozta, hogy ez immáron csak megemlékezés lehet egy legendáról.
Minden kornak, népnek megvannak a maga “legyőzhetetlen” hősei, akik koruk legjobbjai voltak vagy legjobbjai közé tartoztak: nekünk ilyen például Simonyi óbester vagy Itebbei Kiss József. Az orosz történelem sem volt kevésbé vérzivataros, mint  a miénk, így aztán hősökért, legendákért nekik sem kell a szomszédba menniük. Az igazi persze az, ha egy hős nem a múlt és a legendák ködébe vész, hanem itt él köztünk – Oroszország egy ilyen hőst veszített el 2012. április 27-én a délutáni órákban.

A bejegyzés itt folytatódik »

A hidegháború a közismert rutin szerint zajlott: mindenki tette a dolgát, a nyugatiak és a szovjetek is. Utóbbiak különösen jónak bizonyultak a HUMINT (human intelligence, emberi hírszerzés), míg az amerikaiak az ELINT (electronic /signal/ intelligence, elektronikai hírszerzés) területén. Egyik sem volt sétagalopp, de az amerikaiak többet kockáztattak: a szovjetek ujjai felettébb tudtak viszketni az elsütőbillentyűkön. Az ELINT-nek volt ugyanis némi hátránya: esetenként túl közel kellett menni a szovjet fegyverekhez ahhoz, hogy értékelhető információkhoz jussanak. Ehhez képest egy szovjet hírszerző “csak” az amerikai börtönt kockáztatta, ami a szovjet viszonyokhoz képest akár előrelépésként is felfogható volt. Az ELINT intézésének számos módja volt, minket most a repülőgépes megoldás érdekel, beleértve a fotófelderítést is – mint az a címből is sejthető.

A bejegyzés itt folytatódik »

“A szovjet repülőtér titkai” címmel páratlan kiállítás nyílik 2011. július 24-én Berekfürdőn. Aki olvasta a Légierő Társbérletben c. könyv köteteit az most testközelből is megismerkedhez a szovjet repülőterek hétköznapjaival. A kiállítási ötletet és a kivitelezést a könyv szerzőjének, Vándor Károlynak köszönhetjük, aki a téma kutatása során számos ritka és érdekes tárgyi emléket gyűjött össze és mentett meg az utókor számára. Ajánljuk minden Kerozingőzös figyelmébe! Részletek a folytatásban… A bejegyzés itt folytatódik »

avagy a szpecnaz

Cikkünk elején azt kell tisztáznunk, hogy mi is az a szpecnaz egyáltalán, a lényeg csak ezután következhet. Szóval nyelvtanilag egy igazi szovjet “gyöngyszemmel” állunk szemben: a korai szovjet időszakban terjedt el az, hogy két (vagy több) szóból összevonással (esetenként rövidítést is alkalmazva) egyet csinálnak (lsd. szóösszetétel vagy összetett szó). A szpecnaz (oroszul: cпецназ) két szó rövidítéseiből jött létre: az egyik a ‘szpec’, a másik a ‘naz’ (oroszul: ‘спец’ és ‘наз’), melyek a ‘специалный’ és a ‘назначения’ szavakat rövidítései (magyarul: ‘különleges’ és ‘cél/rendeltetés’). A szpecnaz tehát a ‘különleges rendeltetés’ rövidítése, de általában ‘különleges rendeltetésű csapatok’-ként használják (‘Войска специального назначения’). A szpecnazt magyarul nagyjából “külrend”-nek fordíthatnánk, de ennek semmi értelme: a szpecnazon nincs mit fordítani. (Megjegyzendő még, hogy a cпецназ helyes magyar átírása az, ahogy cikkünkben is látható: a “spetznaz” ennek az angol nyelvű megfelelője.) Nos, ez eddig egyszerű – de a bajok csak most kezdődnek… (Egyébiránt a szó egészen pontos kiejtése a “szpecnáz”.)

A bejegyzés itt folytatódik »

1986. április 26. eseményei azok számára is ismertek, akik akkor még nem is éltek. Nem is csoda: az emberiségre kevés dolog tett olyan mély benyomást, mint amikor néhányan – részben eszement felelőtlenségből – majdnem atomtemetővé változtatták fél Európát. (Rosszabb esetben minimum.) Nem rajtuk múlt, hogy ez végül nem így történt: jelen írásunkkal azoknak kívánunk emléket állítani, akik a saját életüket adták vagy kockáztatták azért, hogy mi most ne egy ólomkoporsóban legyünk eltemetve…

A bejegyzés itt folytatódik »

Cikksorozatunk bevezető részében rávilágítottunk arra, hogy hogyan is áll a helyzet jelenleg Oroszországban és ennek mi volt az előzménye, úgyhogy itt az ideje, hogy rátérjünk a lényegre, az Orosz Légierő repülőeszközeire – rengeteg képpel és videóval fűszerezve a témát. Azoknak, akik behatóan foglalkoznak a dologgal, feltehetően semmi újat nem fogunk tudni mondani vagy mutatni – de ők vannak kevesebben és a poszt gyakorlatilag nem is nekik szól, hanem a téma iránt érdeklődő többségnek. Ezzel együtt is reméljük, hogy sikerül a VVSz-t – a lehetőségekhez mérten – a lehető legjobban bemutatni. Sajnos az oroszok nem szenvednek krónikus közlékenységben, így a helyzetünk egyáltalán nem volt könnyű…

A bejegyzés itt folytatódik »

Oroszországgal kapcsolatban általában kétféle elképzelés él – katonai-haditechnikai téren legalábbis – az emberekben: az egyik álláspont szerint az oroszok még a kereket sem találták fel, így gyakorlatilag botokkal vannak felfegyverkezve; ha pedig mégsem, akkor ami orosz, az csak ócskavas lehet. A másik elképzelés szerint az oroszok már évszázadok óta űrhajókkal közlekednek, csak az álcázótechnikájuk fejlettsége miatt erre még senki nem jött rá. Nyilván nem árulok el nagy titkot, ha azt állítom, hogy mindkét álláspont nagyjából a hülyeség kategóriájához konvergál…

A bejegyzés itt folytatódik »

A katonai repülést kedvelők számára jó hírrel szolgálhatunk, ugyanis a könyvesboltokba került Vándor Károly: Légierő társbérletben c. könyvének II. kötete. A Szovjet Légierő magyarországi és ausztriai történetét feldolgozó mű első része tavaly elsöprő sikert aratott. A most megjelenő második kötet még mélyebben mutatja be számunkra a szovjet repülőalakulatok múltját. Megdöbbentő, érdekes információkból és képekből ezúttal sincs hiány. A továbbiakban röviden bemutatjuk a könyvet Kerozingőzös szemmel… A bejegyzés itt folytatódik »

A katonai repülést kedvelők körében a tavalyi év egyik legizgalmasabb könyvcsemegéje Vándor Károly Légierő társbérletben c. könyve volt. Hiánypótló mű született, hiszen a Szovjet Légierő hazai tevékenységéről, működéséről, technikai eszközeiről eddig nem találhattunk ilyen mennyiségben és mélységben információkat! Idén sem maradunk újdonság nélkül, mivel október 28-én lesz a Légierő társbérletben második kötetének hivatalos megjelenésének dátuma. Egy kis ízelítő a tartalomból… A bejegyzés itt folytatódik »