A Normandia-Nyeman (lásd még: Normandie-Niemen vagy Нормандия-Неман) egy rendkívül különleges francia repülőalakulat, amely fura hangzású nevét azzal érdemelte ki, hogy tagjai olyasmit tettek, amire másoknak esélye sem volt: nyugati létükre a keleti fronton harcoltak – a szovjet csapatok kötelékében. Mint közismert, Franciaország 1940. nyarán kapitulált, de azért még akadtak franciák, akik ennek ellenére nem szándékoztak megbékélni a helyzettel, így aztán 1943. tavaszán francia pilóták érkeztek a Szovjetunióba, mintegy tucatnyian: a harcon túl részben azért is, hogy a francia-szovjet kapcsolatokat erősítsék. Az utóbbi fordulatnak napjainkban kissé propaganda-szaga lehet, pedig akkor nem volt az.
A MiG-31-esről szóló sorozatunkat egy érdekes videóval folytatjuk, amelyről elöljáróban elmondható, hogy nem egy éles szituációt örökített meg az utókor számára, hanem egy gyakorlatot, amit a harcállásponton látható fejesek kiugróan nagy száma is alátámaszt. A sztori akkor is nyilvánvaló, ha valaki az orosz nyelvű forgalmazást nem érti: egy fiktív gépeltérítés miatt emelik a készültségi harmincegyeseket, akik leszállásra kényszerítik az eltérített gépet (egy Tu-134-est), amit aztán szépen kényelmesen megtámadnak a komancsok – és nem túl meglepő módon ők győznek. A videó nem tökéletes, mert párszor – a levegőben! – “kilopják” a Kopók alól a függesztményeket (és más szépséghibák), de a látvány a lényeg, kis dolgokra meg egyébként sem adunk.
Hihetetlen, de az internet és űr technológia fejlődésével, valamint a szabad információáramlásnak köszönhetően, ma olyan műholdképeket böngészhetünk, amiért 50 évvel ezelőtt még katonai gépeket is képesek voltak lelőni, csak hogy megakadályozzák a fényképek elkészítését. Ha kíváncsiak vagyunk érdekesebbnél érdekesebb objektumokra, elég csak elindítanunk a Google Earth programot. Néhány ajánlat és kommentár a böngészéshez… A bejegyzés itt folytatódik »
Repülős körökben elterjedten használják a keszi kifejezést, ez nem más mint az év minden napján éles fegyverzettel ellátott készültséget adó katonai vadászgépek, a NATO terminológiában csak QRA-ként (Quick Reaction Alert) lehet vele találkozni. Ezeket a gépeket bajbajutott vagy engedély nélküli légi járművek repülésekor emelik a magasba, és természetesen bármilyen nemzetbiztonságot veszélyeztető légi tevékenység esetén. Mondhatni béke időben háborús készültségi szolgálatot látnak el. Nagy Lajos (Lala) barátunk is részese volt annak az összeszokott csapatnak akik útjára engedték az éles fegyverzettel rendelkező Mig-21-eseket a pápai repülőtéren… A bejegyzés itt folytatódik »
Ha esetleg valaki ihletet kapott volna arra a MiG-31-esről szóló bejegyzések alapján, hogy kipróbálja a gépet, akkor – némi pénzmag birtokában – ezt gond nélkül megteheti ITT.
De ha ezt inkább otthon, a saját kezébe véve az irányítást szeretné megtenni, akkor túl jó hírekkel nem szolgálhatok, csak egy biztató jellel: egy bizonyos Alexandr Jarcev (Александр Ярцев) készített hihetetlenül kiváló minőségű 3d modellt a gépről.
Nos, mea culpa, de ezen alkalommal nem igazán érintjük a repülést, sokkal inkább kultúrmissziós tevékenységet hajtunk végre jelen írásunkkal – nehogy valakiben felmerüljön, hogy ide csak kulturálatlan ‘repülőb**ik’ járnak.
Általában minden, a katonai témák iránt érdeklődő fejében megfordul legalább egyszer a gondolat, hogy a rengeteg elitalakulat közül vajon melyik lehet a legjobb?

Korábban már volt egy posztunk orosz filmekről és most itt a következő, jókora kerozingőz közepette, ahogyan azt el is várjuk.
Orosz filmről lévén szó, természetesen a keleti technika rajongói lesznek boldogok elsősorban a látványtól, hiszen a film története szerint egy Il-76 ‘Candid’ személyzete gépükkel együtt afgánok fogságába esik. Ennek megfelelően a sztori természetesen elsősorban a fogságról és a menekülésről szól, de ennek során visszatérően fel-felbukkan a 76-os, de ez csak a torta, a hab most következik: a filmben megtekinthető, amint egy sisakos-maszkos és szakállas(!) afgán pilóta leszállásra kényszeríti jó öreg – ám üzemképes – MiG-21-es vadászgépével a teherszállítót. Ehhez természetesen először a gép szárnya alá függesztett rakétákat mutatja meg a Candid személyzetének, aztán – mert ennek ellenére sem vágynak a fiúk az afgán vendégszeretetre – ki is lő vagy kettőt, ami természetesen kellő hatást gyakorol. A leszállást követően egy időre búcsút veszünk a repülőgéptől és a személyzet sorsát követjük a fogságban.
A bejegyzés itt folytatódik »
A Szovjetunió (SZU) felbomlása előtti időszak feszült fegyverkezési versenyét röviden csak Hidegháborúként említik a történelem könyvek, amelynek kritikus tényezője volt az USA és a SZU atomfegyverekkel kapcsolatos stratégiája. Magyarország a Varsói Szerződés tagjaként részese volt annak a szovjet katonai befolyásnak, amelynek következményeként sor került atomfegyverek tárolására az ország terültén és ez ma már tényként kezelhető, korábbi CIA dokumentumok is ezt erősítik … A bejegyzés itt folytatódik »
Egy korábbi cikk folytatása ez az írás, amelyben bemutatok két olyan új repülős történetet, amely méltán nevezhető legendának. Az események valóság alapja néha gyenge lábakon áll, viszont tény, hogy meghökkentő elemekből most sem lesz hiány. Az első történet egy közös magyar-szovjet helikopteres gyakorlathoz kötődik, mivel az előző cikkben méltatlanul kimaradtak a forgószárnyasokhoz köthető legendák….
Jelen típusismertetés tárgya a szovjet hadiipar azon remeke, amely a szovjet típusok esetében azzal a meglehetősen ritka jelenséggel dicsekedhet, hogy elektronikailag megelőzte a vele egyidős nyugati gépeket is. Komolyan! Igaz, ez nem sokáig állt fenn, de akkor is… egyszer a szovjet elektronikai iparnak is lehetett egy jó napja.