A kerek évforduló kapcsán többnapos programsorozaton ismerkedhetnek meg az érdeklődők a repülőtér múltjával és jelenével. Július 1-én nyílt nap keretében lehet megtekinteni a Magyar Légierő és a Heavy Airlift Wing eszközeit. A légibázisra a belépés bárki számára lehetséges, előzetes regisztráció NEM szükséges. A programok ingyenesek! A bejegyzés itt folytatódik »
avagy a szpecnaz
Cikkünk elején azt kell tisztáznunk, hogy mi is az a szpecnaz egyáltalán, a lényeg csak ezután következhet. Szóval nyelvtanilag egy igazi szovjet “gyöngyszemmel” állunk szemben: a korai szovjet időszakban terjedt el az, hogy két (vagy több) szóból összevonással (esetenként rövidítést is alkalmazva) egyet csinálnak (lsd. szóösszetétel vagy összetett szó). A szpecnaz (oroszul: cпецназ) két szó rövidítéseiből jött létre: az egyik a ‘szpec’, a másik a ‘naz’ (oroszul: ‘спец’ és ‘наз’), melyek a ‘специалный’ és a ‘назначения’ szavakat rövidítései (magyarul: ‘különleges’ és ‘cél/rendeltetés’). A szpecnaz tehát a ‘különleges rendeltetés’ rövidítése, de általában ‘különleges rendeltetésű csapatok’-ként használják (‘Войска специального назначения’). A szpecnazt magyarul nagyjából “külrend”-nek fordíthatnánk, de ennek semmi értelme: a szpecnazon nincs mit fordítani. (Megjegyzendő még, hogy a cпецназ helyes magyar átírása az, ahogy cikkünkben is látható: a “spetznaz” ennek az angol nyelvű megfelelője.) Nos, ez eddig egyszerű – de a bajok csak most kezdődnek… (Egyébiránt a szó egészen pontos kiejtése a “szpecnáz”.)
1986. április 26. eseményei azok számára is ismertek, akik akkor még nem is éltek. Nem is csoda: az emberiségre kevés dolog tett olyan mély benyomást, mint amikor néhányan – részben eszement felelőtlenségből – majdnem atomtemetővé változtatták fél Európát. (Rosszabb esetben minimum.) Nem rajtuk múlt, hogy ez végül nem így történt: jelen írásunkkal azoknak kívánunk emléket állítani, akik a saját életüket adták vagy kockáztatták azért, hogy mi most ne egy ólomkoporsóban legyünk eltemetve…
A Kerozingőzös Egyesület Facebook oldalán nemrég egy (pontosabban két) videó kapcsán szóba került az az időszak, amikor a magyar haderőben (akkor történetesen éppen Néphadseregnek hívták) kicsit több, mint 15 darab harckocsi volt. Ez egy repülős oldal, ezért nem szeretném leírni, hogy ezzel egyidejűleg pedig hány repülőgép, mert többen is gutaütést kapnának – engem is beleértve. Más világ volt, persze, de most éppen a ló másik oldalán vagyunk… A bejegyzés itt folytatódik »
Cikksorozatunk bevezető részében rávilágítottunk arra, hogy hogyan is áll a helyzet jelenleg Oroszországban és ennek mi volt az előzménye, úgyhogy itt az ideje, hogy rátérjünk a lényegre, az Orosz Légierő repülőeszközeire – rengeteg képpel és videóval fűszerezve a témát. Azoknak, akik behatóan foglalkoznak a dologgal, feltehetően semmi újat nem fogunk tudni mondani vagy mutatni – de ők vannak kevesebben és a poszt gyakorlatilag nem is nekik szól, hanem a téma iránt érdeklődő többségnek. Ezzel együtt is reméljük, hogy sikerül a VVSz-t – a lehetőségekhez mérten – a lehető legjobban bemutatni. Sajnos az oroszok nem szenvednek krónikus közlékenységben, így a helyzetünk egyáltalán nem volt könnyű…
Ha valaki vonzódik a repüléshez, de nem fenyegeti az a veszély, hogy pilóta legyen belőle vagy gyakran ülhessen repülőgépre, könnyen talál magának “pótszert” a kínzó vágyra: vesz egy számítógépet és egy repülőszimulátor szoftvert – a választék bőséges. Tegyük fel, hogy valamilyen megfontolásból a Microsoft Flight Simulator mellett dönt – végtére is jó pár érv szól mellette: nagyon jól el fog tudni vele szórakozni, ha a civil repülés kielégíti az igényeit, de ha a katonai is érdekli, kénytelen lesz más szoftverbe is beruházni. Igazam van vagy igazam van? Volt…
60 éve jött létre a Rendőrség légi egysége, mely napjainkban a Készenléti Rendőrség keretében, Légirendészeti Parancsnokság néven működik. Leggyakrabban az autópályák felett találkozik velük az ember, amint a forgalmat figyelik, illetve – notórius gyorshajtók kedvéért – traffipaxoznak. Jelenleg 3 db Mi-2 (R13-15) és 5 db MD-500 (R501-505) típusú helikoptert üzemeltetnek, fő bázisuk a Ferihegy I. terminálon található, de időszakosan a Siófok-Kiliti repülőtérre is ki szoktak települni.
A Normandia-Nyeman (lásd még: Normandie-Niemen vagy Нормандия-Неман) egy rendkívül különleges francia repülőalakulat, amely fura hangzású nevét azzal érdemelte ki, hogy tagjai olyasmit tettek, amire másoknak esélye sem volt: nyugati létükre a keleti fronton harcoltak – a szovjet csapatok kötelékében. Mint közismert, Franciaország 1940. nyarán kapitulált, de azért még akadtak franciák, akik ennek ellenére nem szándékoztak megbékélni a helyzettel, így aztán 1943. tavaszán francia pilóták érkeztek a Szovjetunióba, mintegy tucatnyian: a harcon túl részben azért is, hogy a francia-szovjet kapcsolatokat erősítsék. Az utóbbi fordulatnak napjainkban kissé propaganda-szaga lehet, pedig akkor nem volt az.
Valljuk be, a katonai repülés rajongóinak többsége bármikor odaadná kezét-lábát azért, hogy láthassa egyszer, hogy mi is zajlik egy pilótafülkében, mondjuk légiharc-gyakorlás közben. Mármint bárki más kezét-lábát…
Figyelembe véve, hogy embertársainkat végtagjaiktól megszabadítani bűncselekmény (vannak kivételes esetek persze, de ezt a portált nem sok sebész látogatja), ezért óva intenénk attól olvasóinkat, hogy ilyesmire vetemedjenek, már csak azért is, mert mi most minden ellentételezés nélkül megosztunk néhány ilyen jellegű videót.
Valószínűleg mindenki látott már alacsonyan repülő gépekről készített fotókat, videókat. Számos verzió létezik eme – néha hajmeresztő – jelenség elnevezésére: Alacsony áthúzás, rácsapás, low pass, beköszönés. Nem szabad elfelejteni, hogy némileg árnyalt tartalommal bírnak ezek a kifejezések. A repülésnek vannak olyan területei, ahol bizonyos esetekben alacsony magasságra korlátozódik a feladat végrehajtása, persze ha egy kis vagánykodás vagy vakmerősködésről van szó a pilóták zöménél akkor se kell a szomszédba menni egy kis virtusért… A bejegyzés itt folytatódik »